- Lesz elnökjelöltünk, május 30-án reggel ül össze formálisan az ügyvezetõ elnökség, és tesz javaslatot a frakció számára, hogy kit javasoljon a Magyar Köztársaság elnökének – mondta a közszolgálati televízió péntek reggeli műsorában Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke. Hozzátette: nem hiszi, hogy aki figyelte a szimpátiaszavazás folyamatát és annak eredményeit, azt különösképpen meglepné majd a frakció, illetve az elnökség döntése.
- Közös és talán legfontosabb érdekünk, hogy legyen megállapodás az eljárást illetõen az államfőválasztás elõtt, s ne álljon elõ az a helyzet, hogy a köztársaság elnökét a megválasztását követõen valaki jogi praktikákkal megtámadja. Ez méltatlan lenne, tehát a legfontosabb, hogy megállapodás legyen a választást megelõzõen. A lényeg, hogy ne lehessen utólag pereskedni a Magyar Köztársaság elnökének megítélését követõen – vélekedett Pokorni Zoltán. A magyar embereknek is ez az érdeke, hogy az, aki majd az elnöke lesz, az legitim, erõs elnök legyen, és ne lehessen megtámadni utólag mondjuk a bíróságnál a szavazati eljárást – tette hozzá a Fidesz alelnöke.
- Akárkit döfnek is le, az, hogy Magyarországon, Budapesten kivont karddal lehet mászkálni, a magyar közbiztonság ilyen állapotban van, ez önmagában szomorú. De bizonyos értelemben a saját közéletünkre nézve az még szomorúbb, hogyha meggondolatlanul, hamar módon föláll a miniszterelnök, nem egy a sok közül, a képviselõk közül, nem egy érzelem által vezérelt újságíró, hanem a miniszterelnök, és arra használja fel ezt az egészet, hogy belerugdosson a politikai riválisába, az ellenzékbe – vélekedett Pokorni Zoltán. Szerinte nemcsak az a rasszizmus, ha valaki nem szolgál ki bõre színe, származása, vallása, fajtája miatt valakit, bizonyos értelemben a politikai rasszizmushoz tartozik az is, hogyha valaki visszaél ezeknek az embereknek a kiszolgáltatott helyzetével, s azt eszközként, politikai furkósbotként használja fel õket a napi politikai csatározásában.
Pokorni Zoltán hat jelentõs szakmai és és három fontosabb, jelentõsebb szervezési problémát, hibát lát az elmúlt hónapok, évek során az érettségi szabályozásában. Hozzátette: felelõtlen dolog, hogy egy ilyen gyökeresen új logisztikai rendszert, 450 ezer érettségi tételt kellett eljuttatni a gyerekekhez 1080 iskolába, ezt nem próbálják ki elõtte. Elõször élesben a gyerekeken. – Erre figyelmeztettük õket. Én magam a parlamentben többször elmondtam a bizottsági ülésen. Azt mondták, megy az, õk tudják mit csinálnak. Nem tudták. Magabiztosak voltak, gõgõsek voltak, saját minden tudásukba vetett megrendíthetetlen hitük juttatta részben õket oda, ahol most vannak – fogalmazott Pokorni.
A felsõoktatási törvény miatt a Fidesz a jövő héten tervezi megtenni, hogy Alkotmánybírósághoz fordul valóban én magam is, kollégáim is, jogász szakemberek is tizenkét alkotmányos visszásságot látunk, olyan pontot a törvényben, ami szerintünk az alaptörvénybe ütközik. Elindultak az új típusú képzések, az alapképzés, mesterképzés, doktori képzésnek megfelelõ új típusú képzés, szép nyugodt tempóban, az érintettek józan belátása szerint ez a képzési forma megjelent a magyar képzési rendszerben. Én ezt tartom helyesnek. Ez történik egyébként Olaszországban, Ausztriában, Franciaországban, de Csehországban és Lengyelországban is ezt csinálják. Arra alig tudok példát mondani, amit itt tervez a magyar kormány, hogy parancsszóval, dekrétummal elrendeli, hogy na 2006. szeptember 1-étõl megszüntetem, megtiltom a fõiskola és egyetemi képzéseket, és csak ez az új megy. II. Józsefnek sem jött be ez a fajta hozzáállás: ez nem megy a XXI. században. sem. Veszélyes és kockázatos.
A Fidesz-frakció elnökségének közleménye
Újabb egy hétig vártuk hiába, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bocsánatot kérjen május 17-i parlamenti felszólalása miatt, amikor rasszista veszélyről szónokolt, kicsinyes, politikai haszonvágytól vezéreltetve. Ma már tudjuk: nem rasszista támadás történt május elején a 21-es busz megállójában Budapesten. Kíváncsiak vagyunk, a miniszterelnök tájékozódott-e a rendőrségnél a konkrét bűncselekmény indítékairól, mielőtt alaptalan vádaskodásba kezdett. Gyurcsány Ferenc ugyanis napirend előtti felszólalásának központi témájává tette az ügyet; a rasszizmus, a fasiszta eszmék újjáéledésének lehetőségéről beszélt. A kormányfő nagy hibát követett el, a bocsánatkérés azonban elmaradt. Nem követte meg a romákat és nem romákat, akiket félelemmel és aggodalommal töltött el a bűncselekmény híre a szándékos politikai hangulatkeltés nélkül is.
Álláspontunk szerint nemcsak az rasszista, aki faji, vallási vagy etnikai alapon hátrányos megkülönböztetést tesz ember és ember között, hanem az is, aki pusztán önös politikai érdekből rasszizmussal vádol másokat, csak azért, hogy a társadalomban félelmet, gyűlöletet keltsen. Rasszista, és rasszizmust szít az is, aki kicsinyes haszonszerzés érdekében politikai eszközként használ fel faji, vallási vagy etnikai közösségeket.
Gyurcsány Ferenc felelőtlen viselkedése súlyosan sérti a cigányságot, a nem cigányokat, és nehezen helyrehozható károkat okozhat a kisebbség és a többség békés együttélésében.
Batiz: Nincs miért bocsánatot kérni
Nincs miért bocsánatot kérnie a miniszterelnöknek a karddal átszúrt fiú esete kapcsán a parlamentben elmondott szavaiért – reagált Batiz András kormányszóvivő a Fidesz-frakció elnökségének közleményére. A szóvivő leszögezte: a „kicsinyes rágalmak„ ellenére mindössze annyi történt, hogy Gyurcsány Ferenc figyelmeztető jelnek tekintette, hogy a támadás kapcsán sokakban vetődött fel annak lehetősége, hogy a bűncselekmény rasszista megfontolásból történt.
A kormányfő úgy fogalmazott: sokaknak erős meggyőződése, hogy a bűncselekmény mögött ott van a hétköznapi előítéletekből táplálkozó rasszizmus.
