Három változat közül választ a Pénzügyminisztérium az áfarendszer átalakítása kapcsán – értesült a Világgazdaság. Mint ismert, néhány napja Katona Tamás, a tárca jelenlegi politikai, leendő közigazgatási államtitkára jelezte: az elképzelések szerint a mostani 5, 15 és 25 százalékos kulcsokat 10 és 20-21 százalékos váltaná fel. A napilap úgy tudja: a jelenlegi három változat mindegyike átemelné az ötszázalékos forgalmi adóval terhelt termékeket – így a gyógyszerek és a könyv – a tízszázalékos adómérték alá, ráadásul a most még 15 százalékos körbe tartozó sajtótermékeket és a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást is a kedvezményes kulcs alá sorolnák. Azoknál a termékeknél, szolgáltatásoknál, ahol az áfa módosítása drágulást hozna, és van lehetőség ártámogatásra, illetve fogyasztóiár-kiegészítésre – ilyen például a gáz, a gyógyszer vagy a személyszállításnál a kedvezményes utazás –, a támogatási keretet is arányosan növelnék. Az is biztos, hogy a jövedéki cikkeknél – dohánytermékek, üzemanyagok, szeszes italok – a jövedéki adót, a gépjárműveknél pedig a regisztrációs adó mértékét annyival növelnék, hogy esetükben az áfakulcs lejjebb szállítása ne okozzon árcsökkenést, költségvetési bevételkiesést.
Az első változat szerint a 15 és 25 százalékos kulcsot 20 százalékon egységesítenék, ami feltehetően élelmiszerdrágulást eredményezne – mivel a jelenlegi 15 százalékos áfateher emelkedne. Tény ugyanakkor, hogy az élelmiszerpiacon tapasztalható erős árverseny miatt az emelkedés valószínűleg nem érné el az áfa-emelkedés mértéke által indokolt szintet. A lakásfenntartás költségei közül viszont jelenleg kizárólag a villamos energiát terheli a 25 százalékos normál kulcs, míg a gáz-, távhő-, víz-, valamint szennyvízszolgáltatás 15 százalékos adómérték alá esik. A rezsiköltségek nem feltétlenül emelkednének, hiszen a villamos energia árcsökkenése és az árkompenzáció fogyasztástól függően ellensúlyozhatja a többi szolgáltatás áremelkedését. Drágább lenne viszont egyebek mellett a tömegközlekedés, a kábeltelevízió díja, a temetkezés vagy a gyógyászati segédeszköz. Ez a változat évente körülbelül 40 milliárd forinttal növelné az államháztartási hiányt.
Az előző változattól a második változat annyiban tér el, hogy 21 százalék lenne a normál kulcs mértéke. Ez jelentős többletet eredményezne a büdzsé szempontjából: a Világgazdaság számításai szerint akár 80 milliárd forinttal is javíthatja az államháztartási egyenleget.
A harmadik változat szerint a háztartási energiánál a gáz- és a távhőszolgáltatást nem a felső, hanem a kedvezményes, tízszázalékos kulcs alá sorolnák. Ez a változat néhány tíz milliárdos mínuszt jelentene a költségvetés számára.
A lap úgy tudja, hogy még nem született döntés a kétkulcsos áfarendszer hatálybalépéséről. Korábban október 1-jei bevezetés volt a kormányzati elvárás, most azonban a 2006. január 1-jei életbelépésnek is ugyanakkora a valószínűsége. A prioritás az, hogy az áfakulcsok megváltoztatása az idei költségvetést „ne borítsa fel”, ezért sem a mértékek, sem pedig a hatálybalépés esetében nem született döntés. Holnap már tisztulhat a kép, ugyanis az utóbbi időben Veres János szakminiszter többször jelezte: a tárca felülvizsgálhatja éves prognózisát a gazdasági növekedésre vonatkozóan a kedden megjelenő első negyedéves GDP-adatok fényében.
| A TERVEZETT ÁFAVÁLTOZÁS
HATÁSAI |
||
| Drágulhat | Olcsóbb lehet | Nem változik |
| élelmiszer | vendéglátás | szeszes italok |
| könyv | sajtótermékek | dohánytermékek |
| tömegközlekedés | villamos energia | üzemanyagok |
| kábeltelevízió | híradás-technikai eszközök | gépjármvek |
| illatszerek | ||
