„Egyetlen szót szeretnénk csak hozzátenni a 66 ezer szavas európai alkotmányhoz: Nem” – ezzel kampányolnak együtt az egyébként teljesen eltérő világnézetű kis jobb- és baloldali pártok az unió alkotmányos szerződése ellen Hollandiában – derül ki a referendum esélyeit taglaló BBC-összeállításból.
Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök közben tegnap ismételten az alaptörvény támogatására kérte honfitársait, felszólítva őket, hogy ne hagyják, hogy választásukat befolyásolja a franciaországi eredmény. Sőt, mondta, a gall elutasítás csak még egy ok, ami fontossá teszi, hogy Németalföldön az igen kerüljön többségbe. A kedden megjelenő holland lapok pedig a szavazásra felhívó hirdetésekkel vannak tele.
Az Algemeen Dagblad helyi napilap hasábjain az Európai Központi Bank egykori holland elnöke, Wim Duisenberg is próbálta latba vetni tekintélyét az alkotmány támogatása érdekében. „Van némi tapasztalatom az európai ügyekben” – állítja a szakember, s hozzáteszi: „Az alkotmány erősebbé teszi Európát, ezáltal Hollandiát is.” Ez azonban akár elhibázott kampányfogás is lehet, hiszen a hollandok közül sokan épp a túl erős uniótól való félelmükben tehetik a nemhez a keresztet a szavazólapon. Nem akarják ugyanis, hogy hazájuk feloldódjon az európai szuperállamban, az „Európai Egyesült Államokban”, aminek víziójával az integráció alapötlete egykor Jean Monnet francia tervezési biztos fejéből kipattant, s az 1950-ben bejelentett Schuman-terv kidolgozásához vezetett.
A BBC hágai tudósítója elmondta: a holland választópolgár egyébként eleve elégedetlen az euró bevezetése óta megemelkedett árak miatt, ahogy a kormánnyal is. Sokaknak nem tetszik a túl gyorsnak ítélt bővítési folyamat sem, sőt Törökország felvételét kifejezetten ellenzik.
A kormány és a nagyobb ellenzéki pártok (akik így együtt a törvényhozás képviselőinek 80 százalékát adják) elsősorban viszont azért támogatják az alapszerződést, mert úgy ítélik: ha a holland választópolgárok rábólintanak, az növelné az ország súlyát az unióban – és a francia nem után tényleg különösen fontos lenne, hogy egy újabb alapító tag elutasítása ne mélyítse tovább az EU válságát. Általános vélekedés szerint egyébként az újabb nem dominóeffektust indítana el. A holland kormány egyébként elsősorban magát okolhatja: a szerdai referendum ugyanis nem kötelező (magyar terminológiával: nem ügydöntő – a szerk.) lesz, de a kabinet ígérete szerint magára nézve kötelezőnek tartja annak eredményét, ha harminc százaléknál nagyobb lesz a részvételi arány.
(Forrás: bbc.co.uk)

Online ügyintézés: A jövő most van!