Kedvezőtlen az erdélyi magyarok helyzete

A romániai magyarság helyzete európai szinten az egyik legkedvezőtlenebb az anyanyelvű felsőoktatást illetően. Az Unióba igyekvő Románia nem kockáztathatja a felzárkózást, ennek ellenére a jelenlegi kormány programjában sehol nem szerepel a kisebbségi nyelvek bevezetése a felsőoktatásban - derül ki Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia végkövetkeztetéséből.

A romániai magyarság helyzete az egyik legkedvezőtlenebb ama európai kisebbségek sorában, amelyeknek kialakult felsőoktatási struktúrával rendelkeznek – jutottak erre a végkövetkeztetésre a világhálón, virtuális térben megrendezett Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia résztvevői. A nemzetközi érdeklődés kísérte eszmecsere arra irányult, hogy módszeresen összehasonlítsa az Európa országaiban élő kisebbségek helyzetét az anyanyelvű felsőoktatást illetően. A kutatások során kiderült: a magyarság aránytalanul rosszul képviselt a román felsőoktatásban. A megoldást – európai példára – az önálló, anyanyelven működő egyetem jelentheti. Az erdélyi magyarság esetében nem egyetemalapítás, hanem egyetemi újraalapítás, a Bolyai Egyetem újraindítására volna szükség – írja az erdély.ma.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Romániában 6, 6 százalék, míg a magyar nemzetiségűek között mindössze 4,4 százalék: holott az ország lakosságának 6,7 százaléka magyar anyanyelvű. A magyar egyetemisták aránya 4,3 százalék, közülük azonban mindössze 1, 6 százalék tanul anyanyelvén – ismertette a magukért beszélő tényeket Hantz Péter, a BBTE Elméleti Fizika karának adjunktusa, a konferencia alelnöke és szóvivője. A román felsőoktatás egyik legjelentősebb intézménye, a magát előszeretettel multikulturálisnak valló kolozsvári BBTE falain belül ugyanakkor egyetlen kétnyelvű felirat sem található: sem a magyar, sem a német nem használható az egyetem hivatalos nyelveként – teszi hozzá a cikk szerzője.

Nemzetközi vonatkozásban mindazon kisebbségek, amelyeknek lélekszáma meghaladja a kétszázezer főt, rendelkeznek – legalább egy – önálló anyanyelvű felsőoktatási intézménnyel. A résztvevő egyetemek összeállították a kisebbségi felsőoktatás chartáját is, amelyet az Európai Unió „alkotmányára„, a bolognai folyamat rendelkezéseire, illetve az általános emberi jogokra építve dolgoztak ki. A szakértői véleményezésre bocsátott dokumentum leszögezi: a 200 ezer főnél népesebb kisebbségeknek joguk van anyanyelvű felsőoktatáshoz, a kielégítő megoldás az önálló egyetem.

Románia ugyanakkor ha az unióba igyekszik, nem kockáztathatja a folyamathoz való felzárkózást, mégis a jelenleg hatalmon lévő koalíció programjában sehol nem szerepel a kisebbségi nyelvek bevezetése a felsőoktatásban – vélekedett Bodó Barna, a BBTE Politikai Tudományok Tanszékének adjunktusa, a konferencia elnöke.

(erdely.ma/hhrf.org)