Mivel a patikák ügyeleti költségeit senki nem finanszírozza, a gyógyszertáraknak maguknak kell kigazdálkodniuk azt az árrésből. Jóllehet a kilencvenes években lezajlott, lázas patikaprivatizáció idején a gyógyszerészek ennek tudatában vették meg gyógyszertáraikat, a szakma egy része arra hivatkozva, hogy mennyire nem rentábilis az ügyelet fenntartása, finanszírozási kérdésekben az államra mutogat; amely viszont azzal érvel, hogy az egészségügyi alapellátással szemben az egészségügyi szakellátás, így a patikák ügyeletének finanszírozása nem feladata. Az egészségügyi kormányzat ugyanakkor a patikák működtetésének jogi formába öntésén túl a „kérdéskör kommunikálását” a szakmára hárítja. Úgy tűnik, a jelenlegi szabályozási rendszer csupán egy kényes és törékeny egyensúlyi állapot fenntartására elegendő a betegek, a gyógyszerészek és az állam között, minek következtében az ellátó rendszer újragondolása és megreformálása egyre sürgetőbbé válik.
Míg a fővárosban egyidejűleg összesen 12 kijelölt gyógyszertár tart ügyeletet, addig vidéken ennél sokkal rosszabb a helyzet: megtörténhet, hogy a legközelebbi ügyeletes patika több tíz kilométeres távolságra van egy adott településtől. Miután az önkormányzatoknak sem kötelessége a finanszírozás, s a kérdésben véleményezői szerepköre van, forráshiányra hivatkozva rendszerint nem is vállalja föl azt. Az a főként kisebb településen, de akár városban élő beteg pedig, akinek az éjszaka közepén gyógyszerrre van szüksége, autózhat több tíz kilométert, ha pedig ezt nem tudja megtenni, akkor vagy elbiciklizik a legközelebbi patikáig, vagy megvárja a másnapot, amikor kinyit a patika.
A gyógyszertárak ügyeleti rendjének meghatározása az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) törvény (vö. 15/1997. (VI.20.) NM rendelet) által előírt feladata a Magyar Gyógyszerész Kamara véleményének figyelembe vételével. Az illetékes tiszti főgyógyszerész az ügyeleti nyitva tartást bizonyos szempontok – például a közlekedési útvonalak, az adott patika létszáma –, ám első sorban a helyi orvosi ügyelet elérhetőségének és rendjének figyelembe vételével határozza meg. A gyógyszertárak működési, szolgálati rendjét szabályozó hatályos rendelet értelmében készenléti szolgálatra valamennyi működési engedéllyel rendelkező közforgalmú gyógyszertár kötelezhető. Arról tehát, hogy mely patikában kötelező az ügyelet, illetve melyikben lehet azt megszüntetni, az illetékes megyei tiszti főgyógyszerész dönt. Megkérdeztük Antal Csaba országos tiszti főgyógyszerészt, hány patikában szűnt meg az ügyelet az elmúlt egy évben, nem tudott választ adni, mivel nem vezetnek statisztikát.
A patikai ügyelet megszüntetését rendre a gyógyszertárak kezdeményezik. A helyi önkormányzat – amennyiben véleményét kikéri az ÁNTSZ – közölheti álláspontját, amit azonban a hatóságnak nem kötelező figyelembe vennie.
Szerettünk volna megtudni azt is, hogy idén, illetve tavaly hány patika kényszerült bezárni finanszírozási problémák miatt, s ebből hány volt az olyan gyógyszertár, amely ügyeletet látott el. Megkeresésünkre azonban a Magyar Gyógyszerész Kamaránál azt a választ kaptuk, hogy nekik csupán egyes esetekről vannak információik, statisztikát azonban nem vezetnek. Azt ajánlották, ez ügyben az ÁNTSZ-nél érdeklődjünk. Ugyanakkor az ÁNTSZ-nél azt a választ kaptuk: nem jellemző a patikák eladósodása, az az eset azonban előfordulhat, hogy a vállalkozást működtető adósodik el, s értékesíti a vállalkozást. Az ÁNTSZ ugyanakkor kész tényekkel találkozik – mondta Antal Csaba országos tiszti főgyógyszerész. Hozzátette: a Magyar Gyógyszerész Kamaránál biztosan tudják ezeket az adatokat.
Az állam a privatizáció idején a gyógyszerész javára mondott le a patika tulajdonlásának és működtetésének jogáról; az engedélyezés, a szabályozás, az ellenőrzés és a szankcionálás területén azonban megtartotta dominanciáját. A fenntartás felelőssége ezért a gyógyszertárak felé már nem érvényesül, az a privatizációt követően vállakozóvá lett gyógyszerész, nem az állam feladata. Az állam felelőssége ez esetben nem az egészségügyi szolgáltató felé áll fenn, neki a lakosság részére kell biztosítania a megfelelő egészségügyi ellátást.
Országosan egyidejűleg 200-210 gyógyszertár áll ügyeletben: vannak olyan helyek, ahol ezt váltják egymás között. A kérdés több szempontból is problémás: az Európai Unió által megkövetelt munkajogi szabályozás szigorúan meghatározza, hogy egy alkalmazott mennyit dolgozhat, az ügyelet pedig munkaidőnek minősül. A másik nagy probléma a finanszírozás kérdése – vélekedik Hankó Zoltán, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) elnökségének tagja.
Szerinte, mivel az uniós munkajogi szabályozás értelmében az ügyelet is az alkalmazott munkaidejébe számít, a folyamatos ügyeletre kötelezett gyógyszertárak így csak abban az esetben felelnek meg ennek a normának, ha minimum 7-8 gyógyszerészt foglalkoztatnak. Nem tudom, hogy ilyen gyógyszertár létezik-e egyáltalán – teszi hozzá Hankó Zoltán. Véleménye szerint részleges megoldást jelenthetne például egy olyan szabályozás, mely kimondaná, hogy a tiszti főgyógyszerész kötelessége figyelembe venni a munkaerő-ellátottságot, a gyógyszertár működtetőjének pedig személyi minimum feltételként írnák elő, hogy adott forgalmat hány gyógyszerésszel láthat el, hogy ne bújhasson ki mindenki az ügyeleti kötelezettség alól. A MOSZ elnökségi tagja szerint a másik nagy probléma az, hogy nincs meg a pénz, ami finanszírozná az ügyelet költségeit. (Kérdés, hogy hol kellene meglennie ennek a pénznek, miután a jelenlegi „felállást” tekintve az államnak nem feladata a finanszírozás. A gyógyszertárak ügyeleti vagy készenléti nyitva tartása alatt –elvileg csak a nem sürgős készítmények kiváltásáért esetenként – plusz 375 forintot számolnak fel a patikák. Az összeget nemrégiben emelték fel a gyógyszertárak 100 forintról a korábbi többszörösére – a szerk.)
Az állam, ha már ügyeletre kötelez, azt ne csupán a patikák bevételéből finanszíroztassa, hanem avatkozzon közbe – véli Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) elnöke. Mivel az önkormányzatoknak nem kötelességük a patikai ügyelet finanszírozása, ennek hiányában a mozgásterük is korlátozott. A gyógyszertárak ügyeleti költségeit senki nem téríti meg, így azt saját maguk kénytelenek vállalni a bevétel rovására – mondta az MGYK elnöke. (A budapesti gyakorlatot – miszerint a nem ügyelő patikák járulnak hozzá a 12 ügyeletes gyógyszertár költségeihez – akár országszerte is lehetne alkalmazni: az a patika, amely nem vesz részt az ügyeletben, felvállalhatná, hogy anyagilag hozzájárul az ügyeletet vállaló gyógyszertárak költségeihez – a szerk.)
Hávelné szerint az államnak kellene meghatároznia először is azt, hogy mit tart a szükséges ellátásnak. Elmondása szerint a szolgáltatások iránti igény meglehetősen vegyes képet mutat: az ügyeletes patikákban éjszaka leggyakrabban fogamzásgátló tablettát, terhességi tesztet, s hasonló, nem kimondottan akut állapot azonnali enyhítéséhez szükséges gyógyszert igényelnek az emberek. Érdemes továbbá azon is elgondolkodni, hogy a csökkentett létszámmal mennyire biztonságos egy gyógyszertár éjjel-nappal nyitva tartása. A sürgősségi betegellátást azonban ugyanúgy, mint az orvosoknál, a gyógyszertárak esetében is meg kellene oldani. Egy gyógyszertárnak nem rentábilis úgy ügyeletet tartani, ha például egy héten keresztül nem csönget be hozzá senki. Itt kellene belépnie az államnak – vélekedik a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke.
Ha az egészségügyi ellátást kettéválasztjuk, akkor egészségügyi alapellátásokról és egészségügyi szakellátásokról beszélhetünk. Az alapellátást az önkormányzatnak kell biztosítania, a szakellátó rendszerben már megoszlanak a feladatok a megyei és a települési önkormányzatok között. Ehhez képest a gyógyszerellátás állami feladat, amely ezen kötelezettségét a közforgalmú gyógyszertárakon keresztül gyakorolja. A gyógyszertári ügyelet nem az alapellátás része – mondta Antal Csaba országos tiszti főgyógyszerész. Hozzátette: a gyógyszertári törvény megjelenése óta próbálkoznak kézzelfoghatóbbá tenni a jelenleg is érvényes szabályozást, ennek keretében mindenek előtt célszerű lenne tisztázni azt, hogy mit is jelent a gyógszertári ügyelet fogalma.
El kell dönteni ugyanis, hogy ez egy jóléti intézmény-e, s ha igen, akkor ez esetben mindezt annak kellene finanszíroznia, aki igénybe veszi ezt a szolgáltatást (ebbe még a gyógyszer házhoz szállítása is belefér). Amennyiben az ügyeletet a sürgősségi orvosi ellátást kiegészítő szolgáltatásnak tekintenénk, úgy az orvosi tevékenységhez, az orvosi ügyelethez kellene igazodnia a gyógyszertárnak. Egy ettől független, harmadik lehetőség, ha a patikai ügyeletet pusztán sürgősségi gyógyszerellátásnak tekintjük, aminek a lényege, hogy a beteg a saját döntése alapján is hozzájut az általa sürgősnek vélt gyógyszerhez – véli az országos tiszti főgyógyszerész.
Az orvosi ügyelet során felmerülő szükséges beavatkozást az orvos a helyben levő, ott tartott gyógyszerrel látja el, mely alapellátás az egészségbiztosítási ellátásról szóló 1997/83-as törvény értelmében térítésmentesen illeti meg a beteget. Az orvos ez esetben azonban nem forgalmazza, hanem alkalmazza a gyógyszert. Amennyiben a gyógyszertár sürgősségi ügyeleti ellátása az orvos által megkezdett terápia folytatását kell, hogy biztosítsa a beteg számára, ez esetben megoldás lehet a kitolt nyitva tartás pl. este tíz óráig, hogy legalább reggelig biztosítsa a beteg folyamatos gyógyszeres ellátottságát. Ezen felül célszerű lenne a hétvégi gyógyszertári ügyelet megoldása is – vélekedik Antal Csaba.
A gyógyszertárak privatizálását megelőzően megyénként működő gyógyszertári központok jelölték ki és fizették a gyógyszertárak ügyeletét, mások voltak a munkajogi felelősségi és elszámolási szabályok. A viszonyok megváltoztak, mi azonban egy lassan húsz éves szabályozási rendszert görgetünk magukkal, mely egyre inkább aktualizálásra szorul, miközben még az uniós szabályokat sem sikerült lekövetnie a szakmának. 2001-ben elindult valamiféle együttgondolkodás a gyógyszerész szakmai szervezetekkel, minek folytán elkészült egy javaslat, mely azóta is elbírálás alatt van – mondta el Antal Csaba országos tiszti főgyógyszerész.
A probéma rendkívül összetett, ezerfelé ágazik: a patikai ügyeleti rend kialakításánál okvetlenül definiálni kell a sürgősségi gyógyszerellátás fogalmát, illetve azt, hogy ez a tevékenység milyen kötelezettségeket ró a gyógyszertárakra, azok hogyan telhesíthetik mindezt. Ezen túlmenően a felügyelet, a felhatalmazás valamint a finanszírozás kérdéseit is rendezni kellene.
origo.hu
Több száz tacskó döntött rekordot Budapesten
