Bécsi kerengő címmel összegzi a Heti Válasz a brókerbotrány kulcsszereplőjének Ausztriába távozásával kapcsolatos körülményeket. Kulcsár azt állítja, mielőtt az osztrák fővárosba utazott volna, „önfeljelentést„ juttatott el a K&H Bankhoz, mert bízott benne, hogy „pár hónap letartóztatás után” szabadlábra kerül. Később azonban ügyvédje tájékoztatta arról, hogy cselekménye miként minősülhet, illetve milyen büntetést von maga után. Az exbróker ezután döntött az ország elhagyása mellett. Az önfeljelentésre vonatkozó szavakat alátámaszthatja, hogy a pénzintézet napokkal korábban tett bejelentést a bűnügyről a rendőrségen, mint a Tóth András felügyeletével működő Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH). A nyomozás megtagadásának ténye egyébként 2003. július 7-én derült ki, tehát jóval azután, hogy Kulcsár július 1-jén elhagyta az országot.
A történtek ilyetén alakulásában fontos momentum, hogy a „pityergő zsaru„, bizonyos Molnár Csaba alezredes, a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság (SZBEI) pénzmosás elleni osztályának vezetője június 30-ai dátummal megtagadja a nyomozást a PSZÁF-nak a Pannonplast-ügyben tett feljelentése ügyében. (Ez a határozat a PSZÁF nyilvántartása alapján csak hét nappal később jut el a felügyelethez, és a valószínűsíthető visszadátumozás indítéka nem más, mint hogy a PSZÁF-tól kért feljelentés-kiegészítésre a jogszabályváltozás miatt július 1-jétől már nem lett volna lehetőség.)
Molnár nyomozást megtagadó határozatát a Fővárosi Főügyészség hatályon kívül helyezte 2003. július 18-án, csakhogy addigra már Kulcsár több mint két hete külföldön volt. A rendőrségi döntés arra mindenesetre jó volt, hogy a hatóságok az exbrókert Hegyeshalomnál ne tudják feltartóztatni, illetve az őt napok óta lehallgató „titkosszolgák” díszkíséretében távozzon az országból.
Szűk kabinetülések K&H-ügyben?
Kulcsár vallomásában egyébként megerősíti, hogy 2003. június 26-án találkozott Tóth Andrással. A titkosszolgálatokat irányító államtitkárnak az exbróker vallomása szerint átadta ügyféllistáját, valamint arról is beszélt „milyen kormányzati és MSZP-s személyek kapcsolódtak„ a K&H Equities akcióihoz. Ezen dokumentumok tényét Tóth tagadja, sőt a hetilapnak írt válaszában azt állítja: „Kulcsár Attilával négyszemközt soha, tehát 2003. június 26-án sem találkoztam. E dátum előtt és azóta semmilyen kapcsolatom nem volt vele. Találkozásunkkor feladatkörömben eljárva fel kívántam használni a lehetőséget arra, hogy felmérjem: ami történt, érinti-e a magyar pénzintézeteket, veszélyezteti-e a bankrendszert... Végül elmondta – Kulcsár (a szerk.) –, véleménye szerint hogyan zajlott a Pannonplast-ügy. Mondandója annyira általános volt, hogy kértem, tényszerűen írja le mindazt, amit az üggyel kapcsolatban ismer, és ezt juttassa el hozzám. Ezt az iratot azonban sohasem kaptam meg...”
A hetilap információja szerint Kulcsár Attila arról értesült, és ezt jegyzőkönyv is rögzíti: „Ausztriába történt távozásomat megelőzően kormányzati szintű személyek között sor került egy olyan találkozóra, amelyen én nem vettem részt.„ Ezen állítólag Kiss Péter kancelláriaminiszter is részt vett, de ezt a politikus a titkárságán keresztül a Heti Válasznak küldött üzenetében tagadta. Az írás szerint egyébként az exbróker azt is vallotta, hogy Bécsben többször találkozott Bácskai Jánossal, és az SZBEKK vezetője arról tájékoztatta: újra tartottak kormányzati szintű tanácskozást az ügyében. Kulcsár ennek kapcsán nem emlékszik arra, hogy mit mondott Bácskai az állítólagos megbeszélés eredményéről, ugyanakkor az elmondottakból olyan következtetést vont le, miszerint „elengedték a kezét”. Továbbá, hogy „nem szeretnék, ha megszólalnék, mert tartottak a politikai következményektől, és attól, hogy ezek az ügyek nyilvánosságra kerülnek„.
Kulcsári névsor
Érdekes adalék, hogy a Népszabadság tegnap arról írt, tévedés arra következtetni, hogy „a jobboldalhoz közel álló sajtó csak a kormánypárti politikusok és a baloldalhoz köthető vállalkozók neveit hozta nyilvánosságra, s elhallgatta az ügy jobboldali érintettjeinek nevét”. A lap ügyészségi és rendőrségi információi szerint ugyanis Kulcsár vallomásában a már nyilvánosságra kerülteken túl más közismert személyiség neve nem olvasható.
A teljesség igénye nélkül érdemes felidézni, hogy a – nem csak a jobboldalhoz köthető lapokban és médiumokba kiszivárgó – Kulcsár-vallomások kapcsán megjelent írásokban a következő kormányzati vagy szocialista politikusok, illetve hozzátartozóik nevei szerepelnek: Kiss Péter kancelláriaminiszter, Tóth András államtitkár, Baja Ferenc államtitkár, Kodela László, a Miniszterelnöki Hivatal volt helyettes államtitkára, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó elnök-vezérigazgatója, Ferenczi László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, Zámbori Mihály, a Honvédelmi Minisztérium volt helyettes államtitkára, Puch László szocialista képviselő, az MSZP pénztárnoka, Karl Imre volt MSZP-képviselő és Jegesy András ügyvéd, Lamperth Mónika férje.
Bácskai is beszélhetett a belügyminiszter férjéről
A Heti Válaszban közölt összeállításból kiderül, hogy Kulcsár távozása előtt sejthette: a Lamperth Mónika felügyelte rendőrség nem indít vizsgálatot a Pannonplast-részvények felvásárlása ügyében. Állítása szerint az exbróker azt mondta a titkosszolgálatokat felügyelő államtitkárnak, hogy „a rendőrség vizsgálta az ügyet, de nem lesz belőle probléma„.
Mindenesetre figyelemre méltó momentum, hogy a rendőrség a pénzügyi felügyelettől már június közepén részletes tájékoztatást kapott a Pannonplast-vizsgálattól, sőt június 24-25-én Molnár Csaba adatgyűjtést is végzett a PSZÁF-nál, majd öt nap múlva keletkezett határozatában mégis feljelentés-kiegészítést „volt kénytelen kérni” a felügyelettől.
A Heti Válasz írása kitér arra is, Bácskai János, az SZBEKK volt vezetője saját bevallása szerint tájékoztatta Lamperth Mónika belügyminisztert, hogy férje, Jegesy András is mellékszereplője lehet a brókerbotránynak. Ezt a miniszter ugyan rendíthetetlenül tagadja, ugyanakkor tény, hogy a Jegesy és Pallos Ügyvédi Iroda 2002 augusztusától a Britton-cégtől bérelt irodát ugyanabban a házban, ahol Kulcsár Attila lakott, sőt 2002 októberétől Jegesyék irodája ügyvédi megbízási szerződést is kötött a sikkasztási ügyben kulcsszereplő Brittonnal. Mindkét szerződést csak a bűnügy kipattanása után, azonos napon 2003. június 30-án bontották fel.
Kulcsárnak egy korábban, a Magyar Nemzetben közölt vallomásában pedig az exbróker együtt említi Bácskai és Jegesy nevét: „Molnár Csaba célszerűnek tartotta, hogy hazajöjjek, mert így megítélése szerint jobban járok. Tartottuk a kapcsolatot telefonon is és e-mailen keresztül is, én Csabát ekkor arról tájékoztattam, hogy Bácskai János és rajta keresztül Jegesy András is üzent; hogy meg ne próbáljak hazamenni.„
Forrás: A Heti Válasz nyomán a fideszfrakcio.hu
origo.hu
Meggyilkolt turisták: leszúrtak egy francia férfit
