Demeter Ervin és Répássy Róbert azzal indokolták Tóth András menesztésének javaslatát, hogy a lehallgatási dokumentumok az államtitkár tudtával történő megsemmisítése tovább erősíti a gyanút: azokban olyan információk lehettek, amelyek terhelők a Gyurcsány-kormányra nézve. A képviselők nyílt kérdést intéztek a miniszterelnökhöz. Azt tudakolták: tudott-e a dokumentumok megsemmisítéséről? Demeter szerint ha a kormányfő nem ért egyet államtitkára eljárásával, akkor leváltja őt. Ha azonban Tóth a helyén marad, akkor Gyurcsány azonosul ezzel az eljárással, és „átvállalja a felelősséget, azaz cinkossá válik az irateltakarításban”.
Répássy szavai szerint a titkosszolgálatok döntöttek az iratok megsemmisítéséről, azonban kérdéses, hogy lezártnak tekinthető-e egy olyan ügy, ahol sem a büntetőeljárás, sem a nyomozás nem zárult le. Mint mondta, most nem állapítható meg, hogy a hivatal törvényt sértett-e, amikor megsemmisítette a jegyzőkönyveket, de felvetődhet ennek a gyanúja is. Újságírói kérdésre a politikus azt mondta: mérlegelik a jogi lépéseket is, de ha az ügyben indul független vizsgálat, akkor egy parlamenti vizsgálóbizottság is megoldás lehet. Megjegyezte: a szocialisták „takarítóbrigádként” használják a rendőrséget és a szolgálatokat a K&H-ügyben.
Áder János, a parlament Fidesz-frakciójának vezetője Sopronban tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: elfogadhatatlan, hogy a titkosszolgálatok „eltüntetik a dokumentumokat, eltüntetik a nyomokat, és ezzel nem az igazság kiderítését, hanem eltitkolását segítik elő”. – Ezzel a bűncselekmény elkövetőinek nyújtanak segítséget. Ez bűnpártolás – szögezte le.
Tóth András az MTI kérdésére közölte, nem mond le; szerinte a fideszes politikusok előre kidolgozott terv részeként megtervezett politikai rágalomhadjáratot folytatnak, amelynek semmi köze az általuk hangoztatott törvényességhez és jogállamisághoz. Az ellenzéki politikusok célja „a Gyurcsány-kormány tekintélyének aláásása, a hatalom megszerzése”. Tóth hangsúlyozta: egyetlen releváns adat, információ sem veszhetett el: a rendőrség 515 lehallgatott beszélgetés anyagát kérte és kapta meg. Az ügyészség ezen anyagok mellett további 27 beszélgetés anyagát kapta meg. A selejtezés nem valaminek az elrejtését szolgálja, hanem törvényi alapokon nyugszik. Ami azt a kérdést illeti, hogy vajon tudott-e Gyurcsány Ferenc a Kulcsár telefonbeszélgetéseit tartalmazó lehallgatási jegyzőkönyvek megsemmisítéséről, kijelentette: tekintettel arra, hogy egyetlen releváns jegyzőkönyv sem semmisült meg, a kérdés nevetséges.
Földi László, az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója az Indexnek nyilatkozva úgy vélekedett: vannak olyan speciális helyzetek, amikor indokolt az operatív módon beszerzett adatok megsemmisítése, de egy, a Kulcsár-ügyhöz hasonló bűncselekmény-sorozat adatait a jogerős bírói ítéletig nem lett volna szabad bedarálni, mivel a bíróság is elrendelhet pótnyomozást vagy a bizonyítékok pontosítását. Földi szerint a titkosszolgálat e lépése után már nem tudja bizonyítani, hogy politikailag irreleváns beszélgetések leiratait zúzták be.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos ugyanakkor kiemelte: az adatkezelőnek jogában áll az adatokat tartalmazó dokumentumok megsemmisítéséről dönteni, amennyiben nincs olyan cél, amely miatt azokat tárolni kell.
origo.hu
Itt a megrázó felvétel arról, ahogy a tatabányai áruházban betörik egy férfi fejét - videó
