Nem bonthatók adókedvezménnyel a színlelt szerződések

Szerdán kerülne a kormány elé a színlelt szerződésekkel foglalkozó javaslat, amely a június 31-ig érvényben lévő moratórium lejárta után valamilyen módon meghatározná, milyen alternatívával számolhatnak az érintett cégek. A Napi Gazdaság viszont úgy tudja: jelenleg csak az ötletelés szintjén tart a javaslaton dolgozó munkaügyi és pénzügyi tárca közti egyeztetés.

Kiss György munkajogász úgy véli: egyértelmű, hogy a kormány valamilyen úton-módon belekényszeríti a színlelt szerződéssel foglalkoztatókat, illetve dolgozókat a munkaviszonyba – ezt a moratórium meghosszabbításának egyértelmű elutasítása mutatja. Mindezt az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség élén történt változás (április végén mentette fel tisztségéből Békés Andrást Csizmár Gábor munkaügyi miniszter, az elnöki posztot Papp István, az OMMF Fővárosi Felügyelőségének addigi igazgatóhelyettese vette át) is jelzi: a hatóságra ugyanis eddig sem vonatkozott a moratórium, vagyis büntetés terhe mellett vizsgálhatta volna a megbízásinak mondott jogviszonyokat – tette hozzá a szakértő.

A megoldási javaslatok között eddig nyilvánosan az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás ötlete vetődött fel: eszerint 20-35 százalékos összesített adó- és tb-teherrel számolhatnának az érintett vállalkozások. Ám a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által felvetett javaslat megvalósíthatóságát adó- és jogi szakértői oldalról kétségesnek találják, mivel ez voltaképpen a tevékenység szerint adott adókedvezménynek minősülne, ráadásul a büdzsé sem járna feltétlenül jól. Adószakértői vélemény szerint ugyanis amennyiben komoly büntetési tétel mellett munkaviszonyba kényszerítik az érintetteket, úgy megfizetnék a normál adó- és tb-terhet is, így az ekho ehhez képest kevesebb bevételt hozna. Kiss György szerint ugyanakkor korántsem biztos, hogy a szóban forgó ágazatok ki tudják termelni a törvényes foglalkoztatás költségeit.

A munkajogász szerint a munkavégzésre vonatkozó jogviszony megítélése során lényeges szempont, hogy a vállalkozó független szereplője-e a piacnak, saját nevén jelenik-e meg ott vagy alárendeltségi viszonyban végez munkát egy másik cégben. Az önállóság legáltalánosabb tünete – amit a revizorok is vélhetőleg megkövetelnek majd –, ha valaki több üzleti partnerrel rendelkezik. Emellett azonban lényeges kérdés, hogy saját eszközeivel végzi-e a munkát, a vállalkozó ugyanis saját maga állja a munkavégzés költségeit.

A megbízási, valamint vállalkozási jogviszony tipikusan határozott időre, a megbízás teljesítéséig szól, valamint nem feltétel a személyes munkavégzés. A szakjogász ugyanakkor kiemelte, hogy ma meglehetősen problematikus pontos leírást adni arra, mi minősül munka- és megbízási jogviszonynak, klasszikus munkaviszonyt ugyanis már alig találni a piacon. Több olyan tevékenység van, amely mindkét jogviszonyt eltűri (például a jogtanácsosi, a tolmácsi vagy akár az újságírói, ha szabadúszó az illető), arra azonban ügyelni kell, hogy a felsorolt kritériumok teljesüljenek, ha a két fél a megbízási vagy vállalkozói szerződést választja.

(Napi Gazdaság)