Az uniós alkotmány francia elutasítása kedden is téma az Országgyűlésben
Egyes európai országokban a pártharcok előbbre valók, mint a közös uniós érdekek – mondta napirend előtt Németh Zsolt (Fidesz). Az ellenzéki politikus nem ért egyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel abban, hogy az európai eszmények tartalékai kimerültek. Az, hogy Franciaország nemet mondott az alkotmányra, egy bosszantó baleset az európai eszmények megvalósulásának útjában – vélekedett Németh Zsolt, hozzátéve: nem tehetünk mást, mint hogy továbbra is ragaszkodunk az unió új alkotmányához.
Az ellenzéki politikus véleménye szerint fájó magyar veszteség lenne az alkotmány elbukása esetén a kisebbségi jogok érvényesítésének meghiúsulása. Hazánk érdeke az unió további bővítésének támogatása, különös tekintettel Horvátországra – hangsúlyozta a Külügyi Bizottság fideszes elnöke.
Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára válaszában úgy fogalmazott: itthon is a pártok közötti együttműködésre kell törekedni az uniós kérdésekben, például a kisebbségvédelem és a további bővítés terén.
Csizmár: A legális foglalkoztatás növelését szolgálják a javaslatok
Ma kezdett tárgyalni a Parlament a száz lépés programhoz tartozó, munkaügyet érintő törvényjavaslatokról. – A legális foglalkoztatás növelését szolgálja az a négy törvénymódosító javaslat, amelyet a kormány száz lépés programjának keretében jelentettek be – vélekedett Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. Parlamenti expozéjában elmondta: a munkanélküli ellátás helyébe az álláskeresési támogatás lép, amely a munkahely elvesztése utáni első hónapokban a jelenleginél nagyobb jövedelmet jelent majd. Az álláskeresési támogatás azok számára lesz elérhető, akik előtte legalább egy évig dolgoztak, és együttműködnek a munkaügyi hatósággal. – A járadékfolyósítás első három hónapjában évente közel 30 ezer fő kap magasabb ellátást a jövőben. Ez a változás arra ösztönzi az álláskeresőket, hogy három hónap után lépjenek ki a rendszerből, találjanak munkahelyet – mondta Csizmár Gábor, hozzátéve: az első három hónapban az érintettek korábbi bérüktől függően havi 34 ezer és 68 ezer forint közötti összeget kapnak. A következő fél évben viszont csak a minimálbér 60 százalékát fizetik nekik, ami 34 ezer forintot, a mostaninál kevesebbet jelent. Aki elhelyezkedik, az a kilenc hónapból még hátralévő időre jutó járadék felét egyben kapja meg.
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén az állam a nyugdíj-jogosultság eléréséig az utolsó három évben kompenzálja a nyugdíjjárulék-különbözetet – tette hozzá a munkaügyi tárca vezetője.
Bővítik az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás lehetőségét a háztartásokban. A mezőgazdasági idénymunkában egybefüggően 90 napot lehet majd így dolgozni, külföldi állampolgároknak 60 napot. A felnőttképzésben az 50 éven felüliek számára a második szakma megszerzése is ingyenes lesz – tette hozzá. Költségvetési támogatást csak azok a felnőttképző intézmények kaphatnak, amelyek biztosítják, hogy végzőseik álláshoz jutnak. Csizmár Gábor arra is kitért, hogy az idén bevezetett Prémium Évek programot kiterjesztik a vállalkozásokra is, azaz minden munkáltató járulékkedvezményt kap, ha nyugdíj előtt álló dolgozóját elbocsátás helyett csökkentett munkaidőben, kisebb bérért tovább alkalmazza.
Fidesz: Hiába ösztönzi az álláskeresét a kormány, ha nem teremt munkahelyeket
Az ellenzék szerint hiába ösztönöznek munkavállalásra ott, ahol nincs munkahely, ezért a vállalkozásokat kellene támogatni, hogy új állásokat tudjanak kínálni. Mádi László (Fidesz) szerint a kormány javaslata a negyedik hónaptól kezdve havi 10 ezer forintot elvenne azoktól, akik önhibájukon kívül nem tudtak álláshoz jutni három hónap alatt. – Három hónap után drasztikusan visszaesik a jövedelmük, és nem azért, mert nem akarnak dolgozni, hanem azért, mert nincs munkahely, és ez a törvényjavaslat semmilyen szinten nem ad erre választ – fogalmazott Mádi László.
Az ellenzék a BA privatizációja ellen
Az Országgyűlés a légi közlekedést érintő törvényekről tárgyalt ma délután. Elengedhetetlen a repülőterek fejlesztése, és ehhez magántőkére is szükség van – hangzott el a kormányoldal részéről. Az ellenzék viszont elutasítja az indokolatlan privatizációt. Az ellenzék nem ért egyet a Ferihegyi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport privatizációjával, ezért elutasítja a törvényjavaslatot. – Igen álságos dolog az Európai Unióra, illetve a NATO-ra való hivatkozással privatizációs szándékot belecsempészni ebbe a törvénybe, márpedig itt ez történt. Miért csak a légiirányítással kapcsolatos vagyonelemek maradnak meg kizárólagos állami tulajdonban? Mi azt gondoljuk, hogy egyéb más olyan ingóságok is vannak, amik szükségeltetnek ahhoz, hogy a nemzetközi repülőtér megfeleljen a kor kihívásainak – mondta Dobó László.
Az ellenzéki felszólalók kérték, töröljék az előterjesztésből azt a részt, amely kivenné az állam kezéből a részvénytársaság 25 százalékát, plusz egy szavazatot. Az előterjesztés privatizációs részét a szocialista párt vezérszónoka, Vári Gyula azzal indokolta, hogy a 2A, illetve 2B terminálok mára elérték kapacitásuk maximumát, és a felújított első terminál is maximum 3-4 évre oldja meg a kapacitásproblémákat, és elengedhetetlen infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtani. Ennek finanszírozásához a magántőke bevonása látszik a legmegfelelőbbnek – mondta.
A törvénymódosításnak vannak mindenki által elfogadott elemei, ilyen például, hogy a légtérrendészet a honvédelmi miniszter hatásköre lesz, a NATO-követelményeknek megfelelően. Bevezetik a felügyeleti díjat, amelyet azok a cégek kötelesek fizetni a Légiközlekedési Hatóságnak, amelyek évente 250 ezernél több utast szolgálnak ki. Ilyen cég most egyedül a Ferihegyi Repülőtér üzembentartója. Az utasonként 25 forintot az állam a biztonságot szolgáló rendszer létrehozására használja.
Módosulna a szerencsejáték törvény
Sürgőséggel tárgyalja az Országgyűlés a szerencsejáték törvény módosítását. Az előterjesztő, a Pénzügyminisztérium javaslata változtatna a játékadó mértékén, és két kategóriába sorolná a játékkaszinókat: I. kategóriába tartoznának azok, amelyekben legalább 100 játékasztal, valamint legalább 1000 pénznyerő automata üzemel, a többit a II. kategóriába sorolnák. Az I. kategóriás kaszinót legalább 1 milliárd forint, a II. kategóriába tartozót pedig legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező, állami többségi részesedéssel működő szervezet, illetve az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági, vagy koncessziós társaság működtethetne. A fővárosban és Pest megyében a minimális alaptőke követelmény 300 millió forint lenne a javaslat értelmében. Ugyanitt az I. kategóriájú kaszinó koncessziós díja évente legalább 600 millió forint, a II. kategóriába tartozóké 350 millió forint, más megyékben ez 500, illetve 50 millió forint lenne – a díj évente az infláció mértékével emelkedne. A koncesszió időtartama az I. kategória esetében legfeljebb 20 év, egyébként legfeljebb 10 év.
Módosulna a javaslat szerint a kaszinók játékadója is a tiszta játékbevételtől függően. Amennyiben ez az adóévben nem haladja meg az 5 milliárd forintot, az adó mértéke 30 százalék. Az 5 milliárdon felüli tiszta játékbevétel 25 százalékkal, a 10 milliárd forint feletti rész pedig 10 százalékkal adózik.
Az új szabályok szerint a bukmékeri rendszerű fogadás esetén a nyereményalapnak legalább – a korábbi 60 százalékkal szemben – 75 százalékát, az állami játékszervező által szervezett totalizatőri fogadásnál változatlanul 45 százalékát, a belföldi agár- vagy lóversenyfogadásnál pedig 68 százalékát kell nyereményként kifizetni.
A fideszes képviselők kivonultak az Országgyűlés rendészeti bizottságának üléséről, mert a testület szerintük jogszerűtlenül nem vette napirendre annak a politikusnak az ügyét, aki a Bibó-szobor avatásakor a miniszterelnök ellen demonstrált. Bégány Attilát, a Jobbik Magyarországért mozgalom V. kerületi szervezetének vezetőjét a rendőrök rendzavarás miatt előállították. Kontrát Károly, a parlamenti rendészeti bizottság fideszes alelnöke az eset kivizsgálását és az országos rendőrfőkapitány meghallgatását kezdeményezte.
(Forrás: Magyar Rádió, figyelonet.hu)
