Mádl szerint a honfoglalás és az azt követő országépítés „Európára szóló nagy teljesítmény volt, s Tihany ezt a történelmet sugallja számunkra, kicsiben erről szól„. A köztársasági elnök kiemelte az ünnepségen, hogy gyökereink – magyarságunk, kereszténységünk, európaiságunk – már történelmünk elején összefonódtak.
Mádl Ferenc emlékeztetett arra, hogy a tihanyi alapítólevél hitelesen leírja mindazt „ami az átalakult helyzetben rögzítendő volt, s amit a kolostor igazából jelentett”. Az alapítólevél az 58 magyar közszavával és ragjával, 33 magyar képzőjével nem csak első és becses nyelvemlékünk, hanem arról is szól, hogy „a mindennapi gazdasági forgalomban a magyar nyelv fejlett kommunikációt tett lehetővé„.
A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a tihanyi apátság születése a Szent István-i keresztényí államalapítás folytatásának tekinthető. Beszédében Mádl Ferenc arra is utalt, hogy Tihany csendes helyet jelent, és „ezt a békét, belső csendet és harmóniát akartuk felidézni és megélni lélekben, emlékezésben a mai ünnepen”.
Korzenszky Richárd, a tihanyi apátság perjele a monostor történelmi szerepét hangsúlyozta, miszerint a szerzetesek azért éltek ezen a helyen, hogy „művelt legyen e vidéken a föld, az ember, a szellem, a lélek, hogy rendezettebb legyen az apátság körül a világ.„ A perjel szerint ”lehet Tihany történelmét a folytonos pusztítások történetének tekinteni, de lehet úgy is szemlélni, hogy újra és újra megadatott a bencéseknek az újrakezdés lehetősége, kegyelme és felelőssége„.
(fideszfrakcio.hu)
origo.hu
Többé nem vásárolhatnak energiaitalt a 18 év alattiak
