Vége az öt évtizedes álomnak?

„Non” – mondta az Európai Unió egyik nagy alapító tagállamának lakossága azon a népszavazáson, amely az európai alkotmányról volt hivatott dönteni. E dokumentum célja a huszonöt tagállam egységes európai egésszé formálása. Lapszeménkből kiderül: a nagy európai és amerikai napilapok egyöntetűen a bővítési és az egységesítési folyamat megakasztásának tartja a franciák elutasító álláspontját.

A francia nyomtatot sajtó szerint öntudatárara ébredt a francia nép

A francia „nem”-et a helyi sajtó nagy sikertelenségnek értékelte és több jegyzetíró is politikai földrengéstől tart. Ez elsősorban Jacques Chirac-ra, az francia politikai színpadra, de az Európai Unióra érvényes – véli a francia nyomtatott sajtó.

A francia nép keményen emlékeztette Chirac elnököt, hogy nem kérte ki korábban véleményét – írta a La Tribune. A Le Parisien szerint a franciák elítélik Chirac elnök, de a többi helyi bal- és jobboldali képviselő politikáját is. Hasonló szellemben írt a Liberation is.

A Le Figaro szerint a franciák most valóban öntudatra ébredtek, tudatosították mekkora hatalom van a kezükben. Másszóval: képesek hatni az európai integráció irányára, tempójára és egyben befolyásolni száz és száz millió európai polgár sorsát. Ez a „nem” a La Provence szerint tulajdonképpen nem mást jelent mint „változtassatok meg mindent, változtassátok meg a politika módszereit, amely távol áll a hétköznapi valóságtól”. Földrengésről van szó, amely sokkolta Európát, az Uniót, de elsősorban a szétvert, megalázott és megsemmisített államhatalmat érinti. – állítja l'Est Républicain.

Az Egyesült Államok napilapjai szerint sebet kapott az egyesülési folyamat

Az EU-alkotmány vasárnapi hangos elutasítása győzedelmeskedett Franciaországban, egyben politikai törést okozott és Európa egységét fenyegeti – írja The New York Times. Hasonló szellemben fejti ki véleményét az USA Today is.

Az elutasítás jelentheti az Európai Unió bővítési és egységesülési folyamatának gyors megakasztását is – véli hétfői számában a The New York Times, majd így folytatja: ez a folyamat találkozott azzal a gazdagabb tagországokban erősödő csalódottsággal, amely például Lengyelország csatlakozásakor nyilvánult meg. Az amerikai lap szerint a franciák hátat fordítottak az Európai Unió öt évtizedes történetének.

Az Európai Alkotmány francia elutasítása után még valószínűbb, hogy a dokumentumot a következő népszavazáson is elutasítják a hollandok, ahogy azt a közvélemyénykutató cégek felmérései is jelzik – ítéli meg a helyzetet a The New York Times. Hasonló érzésekkel fogalmazza meg cikkét a USA Today publicistája is: Az Európai Unió jövője szempontjából a kár mértéke a következő napokban és hónapokban még inkább láthatóvá válik – írja a szerző, majd hozzáteszi: Hollandia szerdán fog szavazni, de az alkotmány franciaországi elutasítása után a dokumentum már halottnak tűnik. A lap végül megjegyzi, hogy az alkotmány feladata a huszonöt európai tagállamból egyetlen európai egység létrehozása lenne.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net) konzervatív német napilap publicistája Chirac téves helyzetértékeléséről ír

Jacques Chirac két évvel második hivatali idejének lejárta előtt, elnöki pályafutásának legsúlyosabb politikai vereségét volt kénytelen elkönyvelni, ugyanúgy, mint az 1997 tavaszán történt, amikor mindenféle politikai kényszer nélkül feloszlatta a nemzetgyűlést. Az akkor megtartott parlamenti választásokon a polgárok keményen megbüntették. A 72 éves elnök most is magának vitte be a megrendítő ütést, hiszen az alkotmányt minden további nélkül a nemzetgyűlés két házával ratifikáltathatta volna, miként az az unió keleti bővítéskor is megtörtént.

A nemzetgyűlésben és a szenátusban a kormánypártok kényelmes többséggel rendelkeznek, ráadásul a 448 paragrafusból álló szerződés nem igazán alkalmas arra, hogy referendumon döntsenek róla. Chirac azonban nem hallgatott tanácsadóira, egyrészt meggyőződése volt, hogy a franciák egyértelműen támogatják az európai eszmét, másrészt a referendumot kiváló eszköznek tartotta, hogy a 2007-es választások előtt konfrontálja a szocialistákat programjuk ellentmondásaival. Ez ugyan sikerült is, de a referendum kampánya a francia identitásról folyó vitává változott.

Egy évvel az unió bővítés után a franciák számára nem túlzottan pozitív az uniós mérleg. Az alkotmányos szerződés nyakába varrtak mindent, ami a polgároknak nem tetszett a nagy és bürokratikus Európában. Az alkotmány támogatói a vádakra egy vitatható védelmi stratégiával válaszoltak, amikor túldramatizálták a várható elutasítás következményeit. A konvent munkájának befejeztét követően Chirac nem tett semmit, hogy Giscard d'Estaing-nel közösen megismertesse a polgárokkal az alkotmányt.

Izvestia: Sebeit nyalogatja az Európai Unió

Bár a francia sajtó nagy része zengett a hangos „igenektől”, s az ügy mellé különféle közéleti személyiségeket próbáltak állítani az illetékesek, a népszavazás végeredménye mégis a „nem” lett. Az „igen” mellett döntő többségében a középosztály és az értelmiségi elit állt ki, ellene pedig az „alsó” réteg voksolt, azok, akik tartanak a holnaptól. Ezzel a gesztussal nyílvánították ki tiltakozásukat Chiraccal szemben, aki az elvárások ellenére továbbra sem csökkentette az osztályok közötti mély szakadékot.

Az unió elsiette nyolc kelet-európai állam felvételét, amelyek igen magas támogatásokat várnak a régi tagállamoktól. A francia „nem” miatt valószínűleg nehezebb lesz Románia és Bulgária dolga is a felvétel után, gondoljunk csak a munkaerő szabad áramlására, aminek a franciák egyáltalán nem örültek. A törökök pedig akár tíz évet is várhatnak a csatlakozással, a narancssárga forradalomra hivatkozó, az EU ajtajában kopogtató Ukrajna még ennél is hosszab időre lesz kénytelen lemondani nagyívű terveiről. A június 16-i, brüsszeli találkozón az EU képviselői nyalogatni és számolni fogják sebeiket, ám ugyanakkor több vezető feje is hullani fog mind az Európai Parlamentben, mind a francia kormányban – vélekedik kommentárjában Jurij Kovalenko, az Izvestia párizsi tudósítója.

A brit lapok szerint konfliktus fenyegeti az EU irányvonalát

A brit napilapok a korai urnazárás ellenére is nagy terjedelemben reagálnak a francia „non”-ra. Mint ahogy az Independent napilap írja, az alkotmány elutasítása az egyik nagy alapító tagállam részéről halálos csapást jelent az alkotmányozó folyamatra. A brit sajtó a legrosszabbnak azt tartja, hogy az EU-barát politikusok attól félnek: mostantól már nem lehet összeurópai ambiciókról beszélni, amely talán elvezethet az egységes európai piac fokozatos széteséséhez is.

Ahogy a Guardian brit napilap írja, az EU-barát politikusok nyiltan beszélnek arról, hogy az alkotmányról szóló népszavazás fiaskója nemcsak a brit népszavazást teheti teljesen feleslegessé, de komoly konfliktus van kibontakozóban Jacques Chirac-kal az EU leendő irányvonaláról folytatott vitát illetően. A Daily Telegraph brit napilap szerint nehéz találni jobb bizonyítékot arra, hogy az Európai Unió legitimitása válságba került, mint a népszavazás végeredménye. Amikor már Franciaországnak, az EU leglojálisabb tagjánk is idegeire megy ez a banda, akkor evidens, hogy itt az idő visszatérni a tervezőasztalhoz – írja a brit napilap.

Ha az Európai Unióban van egy kis adag belátás is, akkor a francia verdiktet el kellene fogadni és meg kellene változtatni a közösség politikájának irányvonalát. Elképzelhető-e azonban ez a lépés? – teszi fel a költői kérdést a napilap. A napilap szerint Brüsszel már túl sokat fektetett az integrációba, hogy olyan nem alapvető fontosságú dolog, mint egy referendum megakassza a folyamatot. Az európai elitek most hangoztatják, hogy több figyelmet kell szentelni az európai közvélemény európai folyamatot érintő kritikus észrevételeinek. Később azonban úgy tesznek, mintha mi sem történt volna – véli a napilap.

Az Európai Unió már túl sok sikertelen népszavazást élt át és mindig sikerült elfogadtatnia akaratát – állítja a Telegraph. Hozzáteszi: nem ez az első alkalom, hogy egy olyan problémát kell megoldani, amelyet egy tagországának nemzeti referenduma okozott. A lap figyelmeztet: csaknem minden európai népszavazás eddig kudarccal végződött, legyen az éppen Írországban, Svédországban vagy éppen Dániában. Az EU elvesztette hitelét választói előtt, bár ez a projekt sohasem rendelkezett demokeratikus ambíciókkal – véli a brit napilap. Hozzátette: az Európai Unió alapító atyái rögtön az elején tudatosították: muszáj immunisnak lenni a közvéleménnyel szemben. Amikor 1992-ben a maastrichti szerződést a dániai népszavazáson elutasították, a brüsszeli urak eltanakodtak egy pillanatra, hogy figyelembe vegyék-e a népszavazás végeredményét, de végül – a népszavazás végeredményének ellenére – saját elképzeléseiket ültették át a gyakorlatba. Ahogy most is csinálni fogják – véli a Daily Telegraph.

A belga újságok élesen kritizálják Franciaországot

A belga sajtó a siketelenül végződött francia népszavazás után élesen kritizálja Franciaországot, Jacques Chirac elnököt és az európai veztető politikai elitet. A vezető belga lapok címoldalai világosan beszélnek: „A nem, amely elválasztotta Franciaországot Európától” (La Libre Belgique), „A franciák lesöpörték az EU-alkotmányt az asztalól” (De Tijd), „Franciaország krízisbe taszította Európát” (Het Laatste Nieuws), „Franciák az alkotmánynak: NEM” (La Derniere Heure).

A Le Soir belga napilap szerint nem Franciaország lakosai, hanem az európai és francia politikai elit bűne, hogy megakasztották az európai integrációt, mert képtelenek voltak meggyőzni az embereket, hogy szeressék Európát, amelyet túlzottan technokrata módon vezetnek – írja a lap. Az újság arroganciával, szűkkeblűséggel vádolja Chirac elnököt, hogy a referendumot sorsára hagyta, amellyel országát és partnereit a bizonytalanságba taszította, hogy képes-e egyáltalán sikeresen megvívni ezt a háborút. Le Soir nem kíméli a baloldali Laurenta Fabius-t sem, aki a lap állítása szerint saját belpolitikai céljaira használta ki a népszavazás teremtette válsztási csatározásokat.

A La Libre Belgique belga napilap ugyanakkor továbbra is hisz abban, hogy az európai alkotmány ügye még nem veszett el teljesen, bár Franciaország minapi döntésével egy huszonöt ország közötti szerződést mondott fel. Ha a többi tagország képes befejezni az alkotmány ratifikációját, bebizonyíthatják, hogy hatvan millió francia ellenében a többi négyszáz millió európai képes megoldást találni és megmenteni azt, amit még lehetséges – véli a napilap.