Az ÁNTSZ elődje, a Fővárosi KÖJÁL 1970-ben 2 milliósra becsülte a budapesti patkánypopulációt, és megállapította, hogy a rágcsálók a főváros összes épületének csaknem 33 százalékában megtalálhatók. A belvárosban gyakorlatilag százszázalékos volt a fertőzöttség. Ennek oka a hatvanas évek végéig az összehangolatlan és avítt technikákkal történő irtás volt.
A Fővárosi Tanács 1971-ben elrendelte, hogy Budapestet patkánymentesíteni kell; pályázatot írt ki, amelyet a Bábolnai Fertőtlenítő Állomás nyert meg. A vállalat 112 emberrel és 20 teherkocsival még ugyanazon évben nekiesett a rágcsálóknak, és két év alatt kiirtotta őket. A főváros patkánymentesítése egyértelműen eredményes volt, ezután 1973-ban pályázatot írtak ki a patkánymentes állapot fenntartására, amelyet ismét a bábolnaiak nyertek meg.
Ezt az állapotfenntartó munkát máig ez a társaság látja el, amely időközben kft. lett. Az egykori 33 százalékos fertőzöttség 2002-re 0,08 százalékra esett vissza (a nemzetközi közegészségügy két százaléknál vonja meg a határt, az alatt a patkányfertőzöttség, úgymond elfogadható). Az irtást végző Bábolna Bio Kft. havonta ellenőrzi a csatornahálózatot, rendszeresen figyeli a bevásárlóközpontokat, hipermarketeket, piacokat, élelmiszer-előállító cégeket, pályaudvarokat, folyó- és patakpartokat – mondta Bajomi Dániel ügyvezető. Hozzátette: Budapest köré méreggel megpakolt, zárt etetőládákból álló védőgyűrűt vontak, hogy útját állják az agglomerációból befelé igyekvő patkányoknak, de van, ami ellen a cég nem tud mit tenni.
Bajomi szerint a legnagyobb veszélyt az egyre szaporodó illegális szemétdombok jelentik: potenciális patkánytanyák, amelyeket a területek tulajdonosainak minél előbb fel kellene számolni. Aggasztó az illegális és teljesen szabálytalan külvárosi haszonállattartás, illetve az erdei, ligeti hajléktalantanyák, ahol a rágcsálók szintén megtalálják a számításukat.
(Forrás: Népszabadság)
origo.hu
Egy szélsőbaloldali provokátor kerül Gyurcsány helyére
