Olyan „ügyeskedők” mozdultak rá az egyszerűsített vállalkozói adóra (eva), akik azt a lehetőséget akarták kihasználni, hogy a beérkező számlák áfatartalma és a fizetendő evaösszegek között különbség van, s azon nyerészkedni lehet – indokolta az eva jelenlegi rendszerének megváltoztatását Veres János pénzügyminiszter. Szerinte az eva továbbra is kedvező lesz, de valamilyen módon be kell zárni azt a kaput, amely most sokak számára a költségvetés „megcsapolására” szolgál. Az eva eddig mind a vállalkozók, mind pedig a költségvetés szempontjából sikeresnek minősült: a Pénzügyminisztérium legutóbbi adatai szerint az idei év első négy hónapjában az egész évre tervezett 75,3 milliárd forintos bevételi előirányzatnak több mint 50 százaléka már be is folyt az államkaszszába. A Fidesz tegnap közleményben ítélte el az eva szigorítását.
Az ellenzéki párt szerint az elmúlt három év 33 adóemelése, hat új adó bevezetése és a vállalkozói terhek jelentős növelése után a kormány annak az adótípusnak a megszüntetésére törekszik, amely a hibás szabályozás ellenére is bizakodó vállalkozói fogadtatásra talált.
Még ebben a hónapban meghozza a kormány az idei államháztartási hiánycél tarthatóságának érdekében szükséges lépéseket – jelentette ki Veres János pénzügyminiszter a Klubrádióban. Közölte, az intézkedések a költségvetési tartalék egy részének vagy teljes egészének zárolását jelentik.
Új trükkel rukkolna elő a PM a költségvetés kozmetikázása érdekében – közölte tegnap a Világgazdaság. Arra köteleznék a Nemzeti Autópálya (NA) Rt.-t, hogy novemberben fizesse be az autópálya-szakaszok átadásából befolyó tétel akár 100 milliárdos áfavonzatát, míg a visszautalás csak jövő év elején lenne esedékes. Ezelőtt azonban törvénymódosítással előírnák az NA Rt.-nek, hogy az újabb hitelfelvétellel előteremtendő 62 milliárdos forrást utalja át a kincstárnak. E lépésekkel a pénzforgalmi egyenleget szépítenék, amire szüksége is lehet a tárcának, hiszen prognózisuk szerint június végére a hiány eléri az egész éves deficitcél 96 százalékát. Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca sajtóosztályának vezetője lapunknak elmondta, hogy az eredményszemlélet alapján mindegy, mikor történik a visszafizetés, azt akkor is az előző évre kell elszámolni. Pichler emlékeztetett: a 2004-es államháztartási hiányszámon sem változtatott, hogy a szigorított adóellenőrzés miatt csak néhány hónappal később jutottak hozzá a visszaigényelt áfához az uniós adószámmal rendelkezők. Gazdaságkutatók szerint a legnagyobb problémát ezeknél a tranzakcióknál az jelenti, hogy csak átmeneti kozmetikázására jók, igazi előrelépést csak a valódi strukturális reformokkal lehetne elérni. Mint ismeretes, a múlt évi büdzsének az áfa-visszatartással történő „szépítése” nagyban közrejátszott Draskovics Tibor akkori pénzügyminiszter menesztéséhez.
Tovább gyengül a forint. Középtávon még a koalíció összeomlása és a kisebbségi kormányzás sem zárható ki Magyarországon – állapítja meg a köztársaságielnök-jelölés körüli feszültségről az Allianz- csoport befektetési részlege, a Dresdner Kleinwort Wasserstein, amely azonban megjegyzi, hogy a forintnak most a politikai zajongás felerősödésére van a legkevésbé szüksége. A magyar valuta középtávon jelentős gyengülési kockázatnak van kitéve, sőt, ha a jövő heti elnökválasztás miatt romlik a politikai klíma, akkor el is indulhat a gyengülési folyamat. Hasonlóan látja a helyzetet Olivier Desbarres, a Credit Suisse First Boston alelnöke is, aki az MTI-nek azt hangsúlyozta, hogy a koalíciós feszültség most azért jön rosszkor, mert az új pénzügyminisztert csak nemrég nevezték ki, és a piac egyelőre kétli, hogy Veres János teljesíteni tudja a költségvetési célkitűzéseket.
Le Monde: Nő a hiány. A tavalyi GDP-arányos 4,5 százalékról az idén várhatóan 5,4 százalékra emelkedik a magyarországi államháztartás hiánya – írja a Le Monde tegnapi száma. A tekintélyes párizsi napilap arra hívja fel a figyelmet, hogy Lengyelországban és Csehországban ugyan hasonló hiányt regisztráltak, azonban a magyarországi 57,6 százalékos GDP-arányos államadóssággal ellentétben Lengyelországban csak 43,6 százalék, Csehországban pedig 37,4 százalék az adósság mértéke. A Le Monde emlékeztet: az Európai Bizottság már márciusban figyelmeztette a magyar kormányt, hogy nem lesz képes pénzügyi kötelezettségeinek eleget tenni, amely aggodalmat később az OECD előrejelzései is megerősítettek. Hazánkban a gazdasági növekedés törékennyé vált, és Magyarország megítélése romlott a befektetők körében.
origo.hu
Kemény üzenetet küldött Gyurcsány volt felesége, szorul a hurok Magyar körül
