Az ítétélőtábla kollégiumának véleménye szerint csak akkor jár a 15 milliós határig szóló illetékmentesség, ha az ingatlannak az adásvételi szerződés időpontjában már volt érvényes használatbavételi engedélye.
Ha a jogalkotó szándékának szögesen ellentmondó vélemény bírósági gyakorlattá válik, a tulajdonosok nagy részének az általános szabályok szerint kellene illetéket fizetnie, azaz 4 millióig 2, a lakásár efölötti részére pedig 6 százalékot, ráadásul ezt is csak abban az esetben, ha legalább szerkezetkész (ráépített tetőszerkezettel rendelkező) állapotú épületről van szó. (Ha azonban az ingatlan még nem érte el ezt a szintet, 10 százalék az illeték!) Egy 14 millió forintos lakás vevője így legjobb esetben is 680 ezer forintot lenne kénytelen befizetni, holott illetékmentességet ígértek neki.
Egy, a Népszavának nyilatkozó ügyvéd szerint félő, hogy az illetékhivatalok és a bíróságok a kollégiumi vélemény megfogalmazása után átveszik a szigorú és fiskális szempontból az államnak kedvező jogértelmezést – írja a Népszava.
Kőszegi Márk, a pénzügyi tárca sajtóosztályának helyettes vezetője az MNO-nak cáfolta, hogy csak akkor jár a 15 milliós határig szóló illetékmentesség, ha az ingatlannak az adásvételi szerződés időpontjában már volt érvényes használatbavételi engedélye. Mint elmondta, az illetékmentességet az illetéktörvény határozza meg, és annak nincs további feltétele. Hozzátette: még nem látták a szóban forgó bírósági döntést.

Illegálisan gyűjtötte a színesfémet a guberáló, milliókat keresett