Hitelüket vesztették az unió és intézményei?

Röviddel az elutasító eredményt hozó francia és holland népszavazás után nő az EU-alkotmány ellenzőinek száma a szintén referendumra készülő Luxemburg, Dánia és Csehország szavazóinak körében – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Hasonló hatásról ír a schengeni szerződéshez csatlakozásról szavazni készülő – nem EU-tag – Svájcból a Der Spiegel hírmagazin.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap Terebélyesedik az uniós alkotmány válsága címmel elemzi az EU ingatag helyzetét.

A német napilap cikkének indításában felidézi, hogy a luxemburgi miniszterelnök, Jean-Claude Juncker bejelentette: az európai alkotmány elutasítása esetén lemond. Bejelentését úgy magyarázta, hogy ez a „választókkal szembeni alapvető józanság kérdése”.

Luxemburg a következő ország, ahol július 10-én népszavazáson döntenek az uniós alkotmányról. A legújabb közvélemény-kutatások pedig máris az alkotmány elutasítók erősödését jósolják: az elmúlt hónapra az alkotmányt elutasítók aránya 2004. októberéhez viszonyítva 17 százalékot, 41 százalékra növekedett.

Csehországban is a közhangulat megváltozásához vezetett az uniós alkotmány francia és holland elutasítása. Először mutatnak többséget az alkotmány ellenzői a felmérésekben, jelentette pénteken a CTK hírügynökség Prágából, a Factum Invenio ügynökség adataira hivatkozva. Ez alapján a csehek 33,7 százaléka ellenzi és csak 31,5 százaléka támogatja a szerződést. A válaszadók 34,8 százaléka még nem döntötte el miként szavazna. A franciaországi referendum előtt még a CVVM ügynökség május közepén készített felmérése szerint a cseh polgárok 51 százaléka támogatta az uniós alkotmányt.

Eközben Dániában is növekedett az uniós alkotmányt elutasítók száma. A Greens közvélemény-kutató intézet által május 30. és június 1. között végzett kérdésfelvetésre a „Borsen” tőzsdelap közlése szerint a megkérdezettek 39,5 százaléka elutasította, s csak 30,8 százaléka támogatta az alkotmányt. A dánok alig egyharmada még határozatlannak tűnik. A tervek szerint a dán referendumot szeptember 27-én tartanák meg. Dániában is jelentősen növekedett a legutóbbi mintavétel óta az alkotmány elutasítottsága. Május elején még csak a megkérdezettek 26 százaléka állította magáról, hogy az alkotmány ellen kíván voksolni, s a 34,4-uk az alkotmány támogatójának vallotta magát.

A felmérések szerint a németek nagy része támogatja az EU-alkotmány átdolgozását. A megkérdezettek 54 százaléka van ezen a véleményen a dimap intézet csütörtökön közölt adatai szerint. Ha szavazhatna róla, csak minden ötödik válaszadó támogatná változatlan formában az uniós alkotmányt.

Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazinban Joachim Hoelzgen Schengen ellenzői kihasználják az EU válságát címmel tudósít a vasárnapi svájci népszavazás bizonytalanná vált eredményéről.

Svájcban nemsokára megszűnhet a határsorompó korszaka, mert a hétvégén a helvétek eldönthetik, hogy az alpesi köztársaság végre egy kicsit közelebb lépjen Európához – írja a német hírmagazin. A voksolás kimenetele azonban bizonytalanná vált, hiszen az ország csatlakozása a schengeni megállapodáshoz hirtelen a viták középpontjába került.

Eddig Svájc határai, az unió külső határaiként Ukrajnával voltak összehasonlíthatók, melyet a szomszédok az elmúlt időben egyre határozottabban ellenőriztek. Ennek a helyzetnek kívántak véget vetni a schengeni szerződésbe történő belépést támogatók, közéjük tartoznak a pártok és gazdasági szervezetek többsége, valamint a kormány. Azonban a jobboldali Svájci Néppárt (SVP), a legutóbbi parlamenti választások győztese, ellenzi a schengeni rendszerbe történő belépést, szerintük ugyanis ezzel kezdetét venné Svájc kívülről történő irányítása. Számítások szerint a szövetségi államnak és a kantonoknak összesen 500 oldal uniós jogszabályt kellene átvenniük. Ráadásul a kérdés szorosan kapcsolódik a menekültek problémájához – Svájcban 20 százalékkal a legmagasabb a külföldiek aránya – ami a populista szervezeteket is mozgósította.

A néppárt Svájcon keresztül egy trójai lovat is felvonultat, az öt tonna súlyú és nyolc méter magas állat az unió csalárd ajándékára kívánja felhívni a helvétek figyelmét. Egyúttal kimondatlanul is óv az illegális bevándorlók, bűnözők áradatától – írja a Spiegel cikke. „Határellenőrzés nélkül még több olcsó munkavállaló érkezik” – áll a hirdetésekben, annak ellenére, hogy Schengennek nincs köze a svájci letelepedéshez és munkavállaláshoz.

Ez a propaganda egyre inkább hatásosnak bizonyul, főként a franciák és hollandok EU alkotmányt elutasító népszavazása után. Eredetileg szinte mindenki biztosra vette az igenek győzelmét, most azonban még a javaslatot eredetileg támogatókat is kétség fogta el, túl közel kerülhetnek az EU-hoz. „A személyek ellenőrzése nélküli határok hasonló érzést keltenek, mintha valaki otthonából távozva elfelejtette volna bezárni a lakása ajtaját” – vélekedett például a Spiegel közlése szerint a zürichi Sonntags Zeitung. S Bernben az SVP még rátett egy lapáttal, amikor felvetette a kérdést: „Valóban át kívánjuk adni a szuverenitásunkat az ingadozó és instabil EU-nak?”