Egy 21 európai országot és Izraelt érintő, több tízezer fős mintavételre alapuló nemzetközi összehasonlító felmérés szerint az emberek életérzését a globalizációs tendenciák ellenére sem a nemzetállamok feletti integrációs folyamatok, hanem éppen a nemzetgazdaságnak, illetve a nemzetállami keretben működő hatalmi-politikai rendszereknek az egyéneket érintő hatásai, következményei befolyásolják a legerősebben – írja a Népszabadság. A cikk idézi Gazsó Ferenc szociológus professzort, akinek kutatócsoportja magyar részről részt vett a 2002-ben lefolytatott vizsgálatban; a szakember szerint Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben több empirikus kutatás igazolta, hogy az ország polgárait mérsékelt politikai érdeklődés, gyér tájékozódási igény, a kollektív politikai cselekvéstől való nagymérvű elzárkózás jellemzi.
A nemzetközi összehasonlító vizsgálat szerint Németországban az emberek 21, Ausztriában 19, Svájcban 16, Izraelben 16, Dániában 14 százaléka mondta azt, hogy őt nagyon érdekli a politika. Ugyanez a mutatószám Magyarországon 8 százalék, Lengyelországban 5, Csehországban 5, Spanyolországban mindössze 4 százalék. A vizsgált 22 ország átlagában 11 százalék jelzett erőteljes politikai érdeklődést. Az iskolai végzettség és az életkor minden országban differenciálja az eredményeket. A magasabb iskolai végzettségűeket jobban érdekli a politika, mint a kevésbé iskolázottakat, az idősebbeket pedig jobban, mint a fiatalokat. Ez utóbbi megállapítás valamennyi vizsgált országra vonatkozik: általánosnak tekinthető az a tendencia, hogy a fiatal nemzedék úgyszólván egész Európában elfordul a politikától.
Akiket érdekel a politika, azok is csupán „szituatív jelleggel” foglalkoznak vele, vagyis csak akkor, ha kiélezett helyzetek fordulnak elő, amelyeket a média még fel is erősít, és amelyekről az emberek úgy gondolják, hogy közvetlenül hatást gyakorol rájuk. A politikai játéktér puszta történéseinek megismerése és megértése az emberek többsége számára komoly gondot okoz. Volt egy kérdés az összehasonlító kutatásban, amelyet mindenkinek föltettek: milyen gyakran tűnik a politika és a kormányzás olyan bonyolultnak, hogy ön valójában már nem is érti, miről van szó? A válaszadók 9 százaléka mondta azt, hogy sohasem, 20 százalék, hogy ritkán, 35 százalék, hogy alkalmanként, 21 százalék, hogy gyakran, 15 százalék, hogy mindig. Általában az derült ki, hogy a politikai információk manipuláltak, a megbízható információk beszerzése túl sok időt, megértésük túl sok energiát igényelne. Az emberek ennek ellenére alkotnak véleményt a politikáról, ám ez nem az információk körültekintő begyűjtésén és értelmezésén alapul, hanem megélt személyes tapasztalatokon, véletlenszerű hatásokon. Magyarországon, ahol az emberek alig 8 százaléka mondja, hogy nagyon érdekli őt a politika, 36 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy könnyen alakítja ki véleményét a politikai kérdésekről.
Gazsó Ferenc hangsúlyozta: a nemzetközi összehasonlító vizsgálat egyik legérdekesebb adatsora az volt, amikor az adott országban egymás mellett vizsgálták az emberek elégedettségét a demokrácia működésével és a gazdaság állapotával. Bár a válaszok jelentős szórást mutatnak, jellemző, hogy a megkérdezettek ott elégedettebbek a demokratikus berendezkedéssel, ahol a gazdaság állapotát jónak ítélik. A sor elején álló Dániában például a tízfokozatú skálán a demokrácia működését 7,2-re, a gazdaság állapotát 6,9-re értékelték, a sereghajtó Lengyelországban a demokratikus berendezkedés 4-es, a gazdaság állapota 2,7-es értéket kapott.
A vizsgált országok lakossága bizonyos kérdésekben – például a szervezett bűnözés elleni harcban vagy a bevándorlási politikában – hajlandó átengedni a döntési kompetenciákat nemzetek fölötti szintre, más kérdésekben, mint a mezőgazdaság, a szociális ellátás vagy a kamatpolitika, nem kíván lemondani a nemzeti keretek között való döntéshozatalról.
(Népszabadság)
origo.hu
„Engem nem érdekel, hogy hol lesz király, csak itt ne, Pápán”
