Száz éve állt forgalomba a Doxa

Száz éve annak, hogy 1905. május 31-én forgalomba állították az első, teljesen magyar tervezésű és gyártású autót, ami Csonka János tervei alapján készült a Magyar Királyi Posta számára. A postai szállítójármű 35 km/órás maximális sebességet érhetett el. Hazánkban egyébként 1901-ben rögzítették először a gépkocsi-közlekedés szabályait.

MNO
2005. 06. 01. 10:32
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az első magyarországi gépkocsi, ami 1895-ben került az országba, egy Benz-Velo típusú, egylóerős motorral hajtott jármű volt, ami Hatschek Béla optikus-műszerész tulajdonát képezte. Az első teherautó – amivel Törley pezsgőgyár korszerűsítette áruszállítását – nem sokkal később jelent meg Budafokon. Első feltűnésük utána gépjárművek azonnal az érdeklődés középpontjába kerültek hazánkban is, és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank az 1890-es évek végén már buszokkal és teherautókkal akarta a HÉV vonalait összekötni, de ez az infrastruktúra hiánya miatt nem valósult meg. Az első hazai gyártású, belső égésű motorral hajtott járművet, egy levélgyűjtő triciklit a Magyar Királyi Posta pályázatára Csonka János már 1900-ban megépítette. Ezek a 2,3 lóerős járművek akár 25 km/órás sebességgel is képesek voltak robogni egy 50 kilogrammos postazsákot szállítva.

Ekkoriban kisvállalkozók és ipari üzemek már megpróbálkoztak automobilok előállításával, ám ezeknek vagy a tervei, vagy részegységei (motort, sebességváltót stb.) külföldről származtak. Az első, teljes egészében hazai tervezésű és gyártású gépkocsi a Csonka János által tervezett és 1905-ben bemutatott, a köznyelvben „Doxa”-ként emlegetett csomagszállító autó volt, amely a posta 1903-as pályázatára készült. A hátsókerék-hajtású kocsinak négyhengeres motorja, két blokkból összeszerelt ikerhengertömbje, differenciálműve és sorosan kapcsolt sebességváltója volt. Csonka János vezette a győri Magyar Waggon és Gépgyárban folyó összeszerelést, megalapozva a későbbi Rába autógyárat. Az első magyar autó négyhengeres motorjával 35 km/órás maximális sebességre volt képes.

1901-ben már a motoros járművek közlekedését is szabályozták. A rendőrség az 1900-ban alakult Magyar Automobil Club szakembereivel állította össze a főváros gépkocsi-forgalmi szabályrendeletét, ez előírta mind a gépjárművezetők, mind a járművek vizsgáztatását. Korlátozták a sebességet, a forgalmasabb utakon a személykocsik 20, a teherautók 6 km/órával haladhattak, a járműveket üzemi és kézifékkel, első-hátsó lámpával és dudával kellett felszerelni. Ekkor adták ki az első vezetői és forgalmi engedélyeket (1901-ben 49 vezetőnek és 38 járműnek) s a rendszámtáblákat is, bár nem mondták meg, hová kell elhelyezni őket. Azt is előírták, hogy menet közben állandóan dudálni kell, s hogy a parkoló kocsikat tilos őrizetlenül hagyni.

(Forrás: museum.hu, hirado.hu, vezess.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.