Nyugati képmutatás és a történelem meghamisítása

A 2000-es évek elején Moszkva győzelem napi felvonulásai még a nemzetközi együttműködés és a második világháborús közös emlékezetpolitika jelképének számítottak. Azonban a Krím 2014-es annektálása majd a 2022-es Ukrajna ellen indított háború után a nyugati vezetők részvétele elmaradt. 2025-ben, a 80. évfordulón pedig már kevesebb ország képviseltette magát Moszkvában, a háborúpárti Európa és a Nyugat úgy tesz, mintha korábban ott sem lett volna.

Angela Merkel, német kancellár és Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, az Ismeretlen Katona sírjánál egy nappal az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 70. évfordulója után Fotó: Artur Widak Forrás: NurPhoto/AFP

2015 – A 70. évforduló: bojkott és a „globális Dél”

A Krím 2014-es annektálása és a kelet-ukrajnai konfliktus miatt a 2015-ös 70. évfordulóra a legtöbb nyugati vezető már nem utazott Moszkvába, így az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország és több EU-tagállam vezetői is távol maradtak az ünnepségtől.

Ennek ellenére ott volt Hszi Csin-ping, Kína elnöke, Narendra Modi, India miniszterelnöke, valamint több közép-ázsiai és délkelet-ázsiai ország vezetője.

Ez az esemény már a Nyugat és Oroszország közötti politikai törésvonal mélyülését jelezte.

2020 – A járvány árnyékában: elmaradó tömegek

A 75. évfordulós győzelem napi ünnepséget 2020-ban a koronavírus-járvány miatt nem a szokásos május 9-i időpontban, hanem csak június 24-én rendezték meg. Bár néhány szövetséges ország képviseletében részt vettek vezetők – például Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök –, a nyugati világ szinte teljesen távol maradt. 

Az Egyesült Államok, az EU-tagállamok és a NATO-országok közül senki nem képviseltette magát magas szinten.

Brüsszel zsarol és legszívesebben átírná a történelmet is

Mára a Nyugat és az Európai Unió semmibe veszik a második világháború történéseit és átírnák az eseményeket. 

Korábban Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője határozott figyelmeztetést intézett az európai vezetőkhöz és a tagjelölt országok vezetőihez is, hogy ne vegyenek részt Oroszország május 9-i második világháborús győzelmi ünnepségén Moszkvában. Ehelyett arra buzdította őket, hogy látogassanak el Kijevbe, ezzel is kifejezve szolidaritásukat Ukrajnával.

Kallas kijelentette: Az EU nem szeretné, ha a blokk bármely potenciális tagja csatlakozna Putyin moszkvai ünnepségeihez.

Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (Fotó: AFP/John Thys)

A május 9-i ünnepségek a náci Németország feletti győzelem 80. évfordulóját jelképezik, amelyben Oroszország meghatározó szerepet játszott. Vlagyimir Putyin szerint az Ukrajna elleni háború célja is az ország „nácitlanítása”.

Ukrajna idén május 9-re hívta meg az Európai Unió vezetőit és tisztségviselőit Kijevbe, hogy ezzel ellensúlyt képezzen Moszkva katonai parádéjával szemben. Ezt a kezdeményezést Kaja Kallas is megerősítette az uniós külügyminiszterek tanácskozása után:

Arra biztattam a tagállamokat és az uniós intézmények képviselőit is, hogy minél gyakrabban látogassanak el Kijevbe, hogy világosan kifejezzük: szolidaritást vállalunk Ukrajnával, és kiállunk mellette.

Brüsszeltől nem áll távol a csúsztatás és egy kis történelemhamisítás sem

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2024-ben a holokauszt emléknapján nyilatkozatot adott ki, amelyben aggodalmát fejezte ki a növekvő antiszemitizmus miatt. A közölt történelmi információk szerint

1945. január 27-én a szövetséges erők felszabadították az auschwitz-birkenaui haláltábort.

Some bold historical revisionism from the EU. The Soviet Union was part of the Allied Forces, but it was only the Red Army that liberated Auschwitz pic.twitter.com/2mSEfS4D6c

— Glenn Diesen (@Glenn_Diesen) January 27, 2024

A Délkelet-norvégiai Egyetem oktatója, Glenn Diesen e kijelentés után történelemhamisítással vádolta meg az Európai Bizottság elnökét.

Merész történelmi revizionizmus az EU részéről. A Szovjetunió a szövetséges erők része volt, de a Vörös Hadsereg volt az, amely felszabadította Auschwitzot

– írja.

Borítókép: Angela Merkel, német kancellár és Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, az Ismeretlen Katona sírjánál egy nappal az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 70. évfordulója után (Fotó: AFP/Artur Widak)