Nyugati képmutatás és a történelem meghamisítása

A 2000-es évek elején Moszkva győzelem napi felvonulásai még a nemzetközi együttműködés és a második világháborús közös emlékezetpolitika jelképének számítottak. Azonban a Krím 2014-es annektálása majd a 2022-es Ukrajna ellen indított háború után a nyugati vezetők részvétele elmaradt. 2025-ben, a 80. évfordulón pedig már kevesebb ország képviseltette magát Moszkvában, a háborúpárti Európa és a Nyugat úgy tesz, mintha korábban ott sem lett volna.

Angela Merkel, német kancellár és Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, az Ismeretlen Katona sírjánál egy nappal az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 70. évfordulója után Fotó: Artur Widak Forrás: NurPhoto/AFP

Május 9-én Oroszország ismét látványos katonai parádéval emlékezett meg a nácizmus felett aratott győzelemről – a győzelem napjáról. A Vörös téren megtartott ünnepségen ezúttal a háborús helyzet miatt nem voltak jelen a háborúpárti nyugati vezetők. Alekszandar Vucsics szerb elnök és Robert Fico szlovák kormányfő viszont elutazott Moszkvába.

A múltban viszont több nyugati ország vezetője is részt vett a moszkvai győzelem napi ünnepségeken, különösen a második világháború befejezésének kerek évfordulóin.

2005 – A nagy összeborulás 

A 2005-ös győzelem napi ünnepségek a hidegháború utáni korszak egyik leglátványosabb diplomáciai eseményévé váltak. A második világháború befejezésének 60. évfordulójára Vlagyimir Putyin meghívására több tucat állam- és kormányfő érkezett Moszkvába.

Jelen volt többek között George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke, Jacques Chirac francia elnök, Gerhard Schröder német kancellár, Silvio Berlusconi, Olaszország miniszterelnöke, Hu Csin-tao, Kína elnöke valamint Kofi Annan, az ENSZ főtitkára is.

Ekkor Oroszország és a Nyugat között még látszott az együttműködés lehetősége a második világháborús emlékezetpolitika terén.

A 2010-es, 65. évfordulós ünnepségre Barack Obama amerikai elnök már nem utazott el, de az Egyesült Államokat John Beyrle, moszkvai nagykövet képviselte. 

Jelen volt viszont Angela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy francia elnök és több kelet-európai államfő is. Akkor még NATO-katonák is részt vettek a Vörös téri díszszemlén, ezzel is hangsúlyozva az antifasiszta összefogást.

2015 – A 70. évforduló: bojkott és a „globális Dél”

A Krím 2014-es annektálása és a kelet-ukrajnai konfliktus miatt a 2015-ös 70. évfordulóra a legtöbb nyugati vezető már nem utazott Moszkvába, így az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország és több EU-tagállam vezetői is távol maradtak az ünnepségtől.

Ennek ellenére ott volt Hszi Csin-ping, Kína elnöke, Narendra Modi, India miniszterelnöke, valamint több közép-ázsiai és délkelet-ázsiai ország vezetője.

Ez az esemény már a Nyugat és Oroszország közötti politikai törésvonal mélyülését jelezte.

2020 – A járvány árnyékában: elmaradó tömegek

A 75. évfordulós győzelem napi ünnepséget 2020-ban a koronavírus-járvány miatt nem a szokásos május 9-i időpontban, hanem csak június 24-én rendezték meg. Bár néhány szövetséges ország képviseletében részt vettek vezetők – például Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök –, a nyugati világ szinte teljesen távol maradt. 

Az Egyesült Államok, az EU-tagállamok és a NATO-országok közül senki nem képviseltette magát magas szinten.

Brüsszel zsarol és legszívesebben átírná a történelmet is

Mára a Nyugat és az Európai Unió semmibe veszik a második világháború történéseit és átírnák az eseményeket. 

Korábban Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője határozott figyelmeztetést intézett az európai vezetőkhöz és a tagjelölt országok vezetőihez is, hogy ne vegyenek részt Oroszország május 9-i második világháborús győzelmi ünnepségén Moszkvában. Ehelyett arra buzdította őket, hogy látogassanak el Kijevbe, ezzel is kifejezve szolidaritásukat Ukrajnával.

Kallas kijelentette: Az EU nem szeretné, ha a blokk bármely potenciális tagja csatlakozna Putyin moszkvai ünnepségeihez.

Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (Fotó: AFP/John Thys)

A május 9-i ünnepségek a náci Németország feletti győzelem 80. évfordulóját jelképezik, amelyben Oroszország meghatározó szerepet játszott. Vlagyimir Putyin szerint az Ukrajna elleni háború célja is az ország „nácitlanítása”.

Ukrajna idén május 9-re hívta meg az Európai Unió vezetőit és tisztségviselőit Kijevbe, hogy ezzel ellensúlyt képezzen Moszkva katonai parádéjával szemben. Ezt a kezdeményezést Kaja Kallas is megerősítette az uniós külügyminiszterek tanácskozása után:

Arra biztattam a tagállamokat és az uniós intézmények képviselőit is, hogy minél gyakrabban látogassanak el Kijevbe, hogy világosan kifejezzük: szolidaritást vállalunk Ukrajnával, és kiállunk mellette.

Brüsszeltől nem áll távol a csúsztatás és egy kis történelemhamisítás sem

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2024-ben a holokauszt emléknapján nyilatkozatot adott ki, amelyben aggodalmát fejezte ki a növekvő antiszemitizmus miatt. A közölt történelmi információk szerint

1945. január 27-én a szövetséges erők felszabadították az auschwitz-birkenaui haláltábort.

Some bold historical revisionism from the EU. The Soviet Union was part of the Allied Forces, but it was only the Red Army that liberated Auschwitz pic.twitter.com/2mSEfS4D6c

— Glenn Diesen (@Glenn_Diesen) January 27, 2024

A Délkelet-norvégiai Egyetem oktatója, Glenn Diesen e kijelentés után történelemhamisítással vádolta meg az Európai Bizottság elnökét.

Merész történelmi revizionizmus az EU részéről. A Szovjetunió a szövetséges erők része volt, de a Vörös Hadsereg volt az, amely felszabadította Auschwitzot

– írja.

Borítókép: Angela Merkel, német kancellár és Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, az Ismeretlen Katona sírjánál egy nappal az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 70. évfordulója után (Fotó: AFP/Artur Widak)