– Búcsúlátogatást tesz Moszkvában Angela Merkel – értékelte a Magyar Nemzet megkeresésére Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium szakértője azt, hogy a leköszönő német kancellár pénteken találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Bár mostanában egyre nagyobb a feszültség Moszkva és Berlin között, Németország továbbra is Oroszország egyik legfontosabb gazdasági partnere. A két vezető legutóbb tavaly januárban tárgyalt utoljára személyesen, és ugyan szinte havonta beszélnek telefonon, minden bizonnyal lesz mit megbeszélniük. Hogy mi lehet terítéken?
A mostani afganisztáni helyzet mellett minden bizonnyal szót ejtenek többek között Ukrajnáról és az Északi Áramlat 2 gázvezeték befejezésének részleteiről is
– emelte ki lapunknak Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. Úgy vélte: a tárgyalás megkerülhetetlen témája lesz az Afganisztánból áramló menekültek feltartóztatása, valamint a volt szovjet államoknak nyújtott segítség mértéke. A Die Welt című német lap is kiemeli, hogy a kancellár látogatása többek között biztonsági kérdésekkel is foglalkozik, ugyanis Merkelt tartják a központi közvetítőnek elsősorban az ukrán konfliktusban. Németország Franciaországgal, Oroszországgal és Ukrajnával együtt alkotja az úgynevezett normandiai formátumot, akik tárgyalásokat folytatnak az ukrán kormány és az oroszbarát keleti szakadárok közötti konfliktus megoldásáról.
Angela Merkel utolsó moszkvai útja után két nappal később, augusztus 22-én Kijevbe utazik, ahol a tervek szerint tárgyal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, ami szintén azt mutatja, hogy közvetítő szerepet kíván betölteni. Bauer Bence úgy vélte: a Merkel utáni német éra külpolitikai irányvonalát nagyban befolyásolja majd, hogy ki lesz a következő kancellár: ha a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) jelöltje, Armin Lachet, vagy ha Német Szociáldemokrata Párt (SPD) jelöltje, Olaf Scholz nyer majd, akkor Oroszországgal szemben folytatják a merkeli, kiszámíthatóbb kapcsolat fenntartását.
Ha viszont a Zöldek jelöltje, Annalena Baerbock győz, akkor vélhetően ridegebb, kioktatóbb irányvonalra számíthatunk.
A német–orosz kapcsolatok egyik legvitatottabb pontja volt, hogy a két ország energetikai vállalatai közösen építik az Északi Áramlat 2 gázvezetéket, ami Oroszországból közvetlenül, Ukrajna kihagyásával szállítana gázt Európába. Gyarmati István aláhúzta, hogy az Északi Áramlat 2 ügye rendeződött azzal, hogy az Egyesült Államok lemondott a korábban bevezetett szankciókról. A kritikusok attól tartanak, hogy ez lényegében átadja az irányítást Európa moszkvai gázellátása felett. Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja korábban határozottan ellenezte a projektet, amely súrlódásokat okozott Berlin és Washington között. Júliusban viszont az Egyesült Államok és Németország megállapodásra jutottak a földgázvezeték építésének befejezésével kapcsolatban, anélkül, hogy további amerikai büntetőintézkedések bevezetésére került volna sor.
