– Búcsúlátogatást tesz Moszkvában Angela Merkel – értékelte a Magyar Nemzet megkeresésére Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium szakértője azt, hogy a leköszönő német kancellár pénteken találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Bár mostanában egyre nagyobb a feszültség Moszkva és Berlin között, Németország továbbra is Oroszország egyik legfontosabb gazdasági partnere. A két vezető legutóbb tavaly januárban tárgyalt utoljára személyesen, és ugyan szinte havonta beszélnek telefonon, minden bizonnyal lesz mit megbeszélniük. Hogy mi lehet terítéken?
A mostani afganisztáni helyzet mellett minden bizonnyal szót ejtenek többek között Ukrajnáról és az Északi Áramlat 2 gázvezeték befejezésének részleteiről is
– emelte ki lapunknak Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő. Úgy vélte: a tárgyalás megkerülhetetlen témája lesz az Afganisztánból áramló menekültek feltartóztatása, valamint a volt szovjet államoknak nyújtott segítség mértéke. A Die Welt című német lap is kiemeli, hogy a kancellár látogatása többek között biztonsági kérdésekkel is foglalkozik, ugyanis Merkelt tartják a központi közvetítőnek elsősorban az ukrán konfliktusban. Németország Franciaországgal, Oroszországgal és Ukrajnával együtt alkotja az úgynevezett normandiai formátumot, akik tárgyalásokat folytatnak az ukrán kormány és az oroszbarát keleti szakadárok közötti konfliktus megoldásáról.
Angela Merkel utolsó moszkvai útja után két nappal később, augusztus 22-én Kijevbe utazik, ahol a tervek szerint tárgyal Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, ami szintén azt mutatja, hogy közvetítő szerepet kíván betölteni. Bauer Bence úgy vélte: a Merkel utáni német éra külpolitikai irányvonalát nagyban befolyásolja majd, hogy ki lesz a következő kancellár: ha a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) jelöltje, Armin Lachet, vagy ha Német Szociáldemokrata Párt (SPD) jelöltje, Olaf Scholz nyer majd, akkor Oroszországgal szemben folytatják a merkeli, kiszámíthatóbb kapcsolat fenntartását.
Ha viszont a Zöldek jelöltje, Annalena Baerbock győz, akkor vélhetően ridegebb, kioktatóbb irányvonalra számíthatunk.
A német–orosz kapcsolatok egyik legvitatottabb pontja volt, hogy a két ország energetikai vállalatai közösen építik az Északi Áramlat 2 gázvezetéket, ami Oroszországból közvetlenül, Ukrajna kihagyásával szállítana gázt Európába. Gyarmati István aláhúzta, hogy az Északi Áramlat 2 ügye rendeződött azzal, hogy az Egyesült Államok lemondott a korábban bevezetett szankciókról. A kritikusok attól tartanak, hogy ez lényegében átadja az irányítást Európa moszkvai gázellátása felett. Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja korábban határozottan ellenezte a projektet, amely súrlódásokat okozott Berlin és Washington között. Júliusban viszont az Egyesült Államok és Németország megállapodásra jutottak a földgázvezeték építésének befejezésével kapcsolatban, anélkül, hogy további amerikai büntetőintézkedések bevezetésére került volna sor.
A Politico című lap az elemzésében kitér arra, hogy politikai és gazdasági szempontból Németország az első Európában: a járvány okozta recesszió ellenére Berlin minden szomszédját felülmúlja a hosszú távú gazdasági növekedési kilátások tekintetében, és az orosz diplomácia az EU-n belül Németországot tekinti legfontosabb partnerének, de kiemelt a két ország jelentős kereskedelmi forgalma is. A lap hozzáteszi, hogy Németország politikai elitje továbbra is meg van győződve arról, hogy az európai biztonság csak Oroszországgal érhető el. Ehhez kapcsolódik, hogy
korábban Angela Merkel szerette volna elérni, hogy Vlagyimir Putyin találkozzon az EU vezetőivel. Ilyen csúcstalálkozó nem volt a Krím 2014 -es annektálása óta.
Viszont az ötlet nem nyerte el a többi uniós kormányfő tetszését.
Der Spiegel című német lap ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Merkel nem számíthat olyan kedves fogadtatásra Moszkvában.
Németország és Oroszország kapcsolata a közelmúltban jelentősen megromlott a Kreml kritikusa, Alekszej Navalnij elleni támadás és a Moszkvába való visszatérés közben történt letartóztatása miatt. Valamint még egy 2019-ben történt eset miatt, amikor is korábban megöltek egy csecsen férfit a berlini Kis Állatkert parkban. Állítólag a német ügyészségnek vannak olyan bizonyítékai, amelyek arra utalnak, hogy orosz állami szervek is érintettek az ügyben. A férfi, aki a második csecsen háborúban harcolt az oroszok ellen, és valószínűsíthetően az Egyesült Államok hírszerzését is segítette. A Kreml szóvivője, Dimitrij Peszkov „teljesen megalapozatlannak” nevezte azokat az állításokat, miszerint Moszkvának köze lenne a merénylethez. Németország decemberben kiutasított két orosz diplomatát az országból emiatt, amire válaszul Oroszország hasonlóképpen cselekedett.
Borítókép: Legutóbb múlt januárban Angela Merkel látta vendégül Vlagyimir Putyint. Forrás: Murat Kula / ANADOLU AGENCY / AFP
