Berlin zsarolja a szegény országokat?

Az olasz ENSZ-nagykövet szerint Németország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó helyéért folytatott küzdelemben zsarolja a szegény országokat. Berlin felháborodva utasította vissza a vádakat – írja a Der Spiegel. Az Egyesült Államok szeretné 2006 tavaszán kivonni csapatait Irakból – a Die Welt az amerikaiak optimistának tűnő helyzetértékeléséről cikkezik.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin Olaszország állítja, bizonyítékai vannak a zsarolásra című cikkében beszámol a Róma és Berlin között kirobbant diplomáciai háborúskodásról.

Az olasz ENSZ-nagykövet, Marcello Spatafora állítja, hogy Németország, illetve az úgynevezett G-4-es csoport államai – Németország, Japán, Brazília és India – az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó helyéért folytatott küzdelemben zsarolják a szegény országokat. Berlin felháborodottan utasította vissza a vádakat. Most azonban Róma állítja, hogy bizonyítani tudja állításait.

„Bizonyítékokkal rendelkezünk, amúgy nem vetettük volna fel az ügyet” – nyilatkozta az olasz külügyminisztérium egyik szóvivője. Hozzáfűzte: „Nem fogunk neveket említeni, mert nem áll érdekünkben, hogy vitát robbantsunk ki.” Giuseppe Manzo, az olasz ENSZ-nagykövet szóvivője a Spiegel Online kérdésére úgy válaszolt Washingtonban: „a nagykövet beszédében mindent elmondott, amit a kérdésről el lehetett mondani”.

Csakhogy a vita már régen kirobbant. „Ezek tarthatatlan vádak” – nyilatkozta a berlini külügy szóvivője, Jens Plötner szerdán. Hozzátette: Spatafora vádaskodásai „alaptalanok és tarthatatlanok”. Korábban már a német ENSZ-nagykövet, Gunter Pleuger visszautasította Spataforas támadásait. „Ez nem az a szint, amelyen a politikai vitákat folytatni kívánjuk” – mondta Pleuger.

Maga az „Együtt a konszenzusért” – e csoporthoz az a 13 ország tartozik, mely ellenzik a G-4-ek BT tagságát – egyik diplomatája is elhatárolódott Spatafora vádjaitól. Sőt a csoport egyik nagykövete még bocsánatot is kért Spotafara „kitöréséért”. A japán követség egyik munkatársa szintén teljességgel alaptalannak nevezte a vádakat.

Spatafora az ENSZ közgyűlése előtt azzal vádolta meg „a G-4-es csoportba tartozó befizető országot”, hogy az egyik, a négyes csoport államaival ellentétes álláspontot képviselő országot azzal fenyegette, hogy egy 460 ezer dolláros támogatást törölni fognak. Ráadásul ebben az esetben egy, a szegény gyermekek támogatását célul tűző projektről lett volna szó. Az olasz nagykövet szerint ez csak egy eset a sok közül. „Ez szégyen. Ideje, hogy mindenki, aki a szívén viseli e szervezet (az ENSZ) sorsát, felálljon és így kiáltson: Elég volt! Eddig, és ne tovább!” Spotafara felszólította az ENSZ főtitkárát, Kofi Annant, hogy indítson vizsgálatot az ügyben.

A számos diplomata által bírált beszédében az olasz nagykövet párhuzamot vont a G-4-es csoport eljárása, valamint az iraki „Olajat élelmiszerért” segélyprogram körüli korrupciós botrány között. Spotafara „elfogadhatatlannak és etikátlannak” nevezte a négyes csoport viselkedését, mely szerinte „az összes ENSZ tagállam méltóságának megszégyenítése és megbecstelenítése”.

Mindenesetre tény, hogy Japán az ENSZ második legnagyobb tagdíjfizetője. Tokió a világszervezet költségvetésének majd 20 százalékát állja. Most Tokió azzal fenyegetőzik, hogy csökkenteni fogja hozzájárulását, amennyiben megtagadják az országtól az állandó biztonsági tanácsi helyet. A japán külügyminiszter, Nobutaka Macsimura úgy fogalmazott New Yorkban, hogy abban az esetben, ha Japán nem kapja meg az állandó BT tagságot, azzal számol, jelentős belpolitikai nyomásnak lesz kitéve kormánya, hogy csökkentse az ENSZ költségvetésébe befizetett hozzájárulásait.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív napilap Az Egyesült Államok 2006. tavaszi csapatkivonásról beszél című írásában foglalkozik az amerikaiak enyhén optimistának tűnő helyzetértékeléséről.

Az Egyesült Államok szeretné 2006 tavaszán kivonni csapatait Irakból. „Ha a politikai folyamatok továbbra is kedvezően alakulnak és az iraki biztonsági erők kiképzése is eredményes lesz, akkor lehetővé válik az amerikai csapatok létszámának jelentős csökkentése a jövő év tavaszán” – nyilatkozta a megszálló erők parancsnoka, George Casey, tábornok az amerikai sajtó képviselőinek. Nem sokkal korábban meglepetésszerűen megérkezett az iraki fővárosba Donald Rumsfeld hadügyminiszter.

Az iraki kormány biztonsági tanácsadója Muvaffak al-Rubai az Al-Arabija hírtelevíziónak adott interjújában úgy fogalmazott: a soknemzetiségű egységek előbb azokat a városokat fogják kiüríteni, mint Erbil, Nadzsaf és Kerbela, melyeket eddig kevéssé érintette a terrorizmus. Arra a kérdésre, hogy a megszálló egységek gyors kivonásának követelése fordulatot jelent-e az iraki kormányzati politikában, Al-Rubai úgy fogalmazott: „Nem, mert a megszálló csapatok kivonása mindig is az kormány és az iraki nép követelése volt.“

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin Gysi Kohl nyomába lép című írásában tudósít az új baloldali pártalakulat meghatározó politikusának meglepetést keltő sajtótájékoztatójáról.

Aki Gregor Gysit hallgatja, ösztönösen is Kohlra gondol. Maga Gysi is így tesz, állandóan a német egység kancellárjával példálózik. A Kohl-kormány idején a legmagasabb adókulcs még 53 százalék volt – mondja, amikor pártja az 50 százalékos adókulcs ötletét védelmezi. A Kohl-kormány idejében a nagyvállalatok igen komoly vállalkozási nyereségadót fizettek, és mégsem menekültek el az országból. Gysi azt szuggerálja, ezek a szabályok még ma érvényesek lehetnének, hiszen mint fogalmaz: „nincs kevesebb jövedelem Németországban, mint Kohl idejében.”

Vissza a (jobb) múltba, ez Gysi üzenete. Azt, hogy szimbólumnak egy CDU-kancellárt választott, nem nélkülözi az iróniát. Az azonban valószínűsíthető, hogy a nosztalgikus kedvűeknél sem keleten, sem nyugaton nem téveszti el célját.