Süddeutsche Zeitung
A baloldali napilapban Andrain Kreye Az inkorrekt mór című írásában tudósít arról a diplomáciai vitáról, mely Mexikó és az Egyesül Államok között robbant ki egy bélyeg miatt.
A mexikói kormány ugyanis egy, az országban ismert rajzfilmfiguráról készíttetett bélyegsorozatot. Memín Pinguinnek – mely a negyvenes évekbeli megjelenése óta a gyermekek kedvencévé vált – koromfekete a bőre, elállnak a fülei, turcsi orra és kerek szemei vannak. Mikor a bélyegsorozat megjelent, szinte azonnal tiltakozásba kezdtek a Rio Grande túloldalán. Az amerikai feketék vezérei, Jesse Jackson és Al Sharpton „elátkozták” a mexikói kormány érzéketlenségét, mert egy szerintük rasszista karikatúrát a postaszolgálat hivatalos fizetőeszközévé nemesítettek.
Időközben diplomáciai problémává terebélyesedett az ügy. Demonstrálók ideiglenesen megbénították a Los Angeles-i mexikói konzulátust. George W. Bush szóvivőjén keresztül megüzente, hogy sértőnek találja az efféle képeket. A mexikói elnök, Vicente Fox erre azt felelte: Memín Pinguin ugyanolyan rajzfilmfigura, mint Speedy Gonzales és Frito Bandito, melyekkel – fogalmazott – évtizedek óta a mexikóiakkal szembeni előítéleteket betonozzák be az amerikai gyermekek fejébe.
A rajzfilm miatti felháborodás aligha érthető egy olyan Németországban, ahol a szilveszteri rakétákat még mindig „zsidófingnak” hívják és a Sarotti csokoládé kis mórja továbbra is reklámozhatja termékét – jegyzi meg a lap újságírója, hozzátéve: a látszólag banális érzékenység mögött sokkal mélyebben rejlő konfliktusok húzódnak meg. Az egyik a már régóta lappangó konfliktus a fekete amerikaiak és a latin-amerikai bevándorlók között, amit csak tovább élezett a mexikói elnök azon kijelentése, hogy mexikói bevándorlóknak az Egyesült Államokban csak olyan munka jut, amit „még a feketék sem” kívánnak elvégezni. Másrészt az amerikaiak „nem kívánják érteni”, hogy Latin-Amerikában miért veszik olyan lazán a rasszizmus problémáját azon társadalmakban, melyekben az etnikai csoportok már régen egy nagy poszt-etnikai lakossággá keveredtek össze.
Még ha az ismert történelmi tény is, hogy az afrikai rabszolgák nagy részét a latin-amerikai és karib-szigeteki országokba hurcolták be, az Egyesült Államokban a faji elkülönítés és a diszkrimináció olyan formái éltek a rabszolgaság felszámolását követő száz esztendőben is, mely a latin-amerikaiak számára teljességgel érthetetlen.
Mindeme érzékenységek olyan nyomokat hagytak hátra, hogy a felek akár apróságokon is hajba tudnak kapni – zárja cikkét Andrain Kreye.
Die Welt
A konzervatív napilap rövid hírben számol be Rajna-Pfalz és a Szintik és Romák Németországi Szervezetének tartományi képviselője között kötött keretmegállapodásról. A választási kampány kellős közepén kötött megegyezéssel a tartományban a cigányokat kisebbségként ismerik el, akiket az oktatás különböző szintjein különösen támogatni kell, hogy megteremtődjenek e területen az esélyegyenlőség feltételei. A megállapodás fontos pontja, hogy ettől kezdve az etnikai csoporthoz való tartozást nem említhetik meg a rendőrségi jegyzőkönyvekben.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
A konzervatív napilapban Lorenz Jäger Muzulmánok a börtönökben című írásában nyugtalanítónak tartja „az észak-afrikai és elő-ázsiai népek honfoglalását, melyet Németországban migrációnak neveznek”. A szerző aggodalmát arra a francia tanulmányra vezeti vissza, mely szerint a franciaországi börtönökben ülő elítéltek 70 százaléka muzulmán.
Szijjártó Péter: Az elmúlt évtizedek legveszélyesebb két hónapja áll előttünk