A köztársaságielnök-választás körüli események nem borították fel a politikusok ranglistáját, sőt számottevő pontszámváltozások sem voltak. A legtöbbet Szili Katalin veszítette, bár hárompontos visszaesése – túl azon, hogy statisztikailag nem jelentős – nem módosította pozícióját: továbbra is ő a második helyezett a népszerűségi rangsorban.
Nyereséget viszont senkinek nem hozott az államfőválasztás. Figyelemre méltó, hogy ebben a hónapban megállt Dávid Ibolya év eleje óta tartó visszaesése. Mádl Ferencnek minden eddiginél nagyobb, 11 pontos az előnye – íme néhány érdekesség a Szonda Ipsos által 2005 júniusának második felében, a politikusok népszerűségéről készített közvélemény-kutatásaiból.
Ebben a ciklusban a harmadik évén van túl a parlament, tevékenységének aktuális megítélése – mint azt más közvélemény-kutatásokból tudjuk – a százfokú skálán 35 pont körüli, vagyis meglehetősen kedvezőtlen. A parlament elnöke viszont ennél jóval nagyobb népszerűséget tud felmutatni, és a frakcióvezetőket is kedvezőbben ítélik meg a törvényhozás egészénél.
Szili Katalin házelnökként eleinte a politikusi népszerűségi rangsor felső harmadában, az utóbbi egy évben az élvonalban szerepelt. Erős népszerűségi pozícióját megítélésének stabilitása és a többiek iránti rokonszenv csökkenése adta. Míg a politikusok zömét büntették a választók – pontszámaik visszaestek -, addig Szilit nem érte el az általános kritika. A 2005. év hozta el számára a legnagyobb sikert, az államfői posztért folytatott versengés következményeként dobogóra került, és a korábbiaknál valamivel magasabb pontszámokat kapott. A közvélekedés alapján azt láthatjuk, hogy Szili – amennyire az ma Magyarországon egyáltalán lehetséges – konszenzusos személyiség. A kormánypárti szavazók kedvelik, az ellenzékiek elfogadják. Az elnökválasztás kudarcát követően valamelyest csökkent a népszerűsége, de továbbra is tartja a második helyet. Pontveszteségét az MSZP-szavazók okozták, körükben a múlt havi 75-ről 68-ra esett a rokonszenvindexe.
A parlamenti frakcióvezetők közül Kuncze Gábor (45 pont) és Lendvai Ildikó (44 pont) lényegében azonos népszerűségnek örvend. Pontszámaik nemcsak most hasonlók, hanem évek óta. Megítélésük szerkezete is hasonló: a véleményt formálók szűk négytizede negatívan minősíti őket, a közepes értékelést adók aránya bő egyharmados, míg pozitív osztályzatot nagyjából egynegyednyien adnak. Saját táborukban egyformán rokonszenvesek, Kuncze 68 pontot kapott a szabad demokratáktól, Lendvai 66-ot az MSZP-sektől. A koalíciós partner támogatói közepesen értékelnek, Lendvai Ildikónak az SZDSZ-esek 49, Kuncze Gábornak az MSZP-sek 50 pontot adtak. Mindketten meglehetősen népszerűtlenek a Fidesz szavazótáborában, az SZDSZ frakcióvezetője 37, az MSZP-é 33 pontot kapott tőlük.
Az ellenzéki frakcióvezetők megítélése sem különbözik egymástól: Áder János 42, Herényi Károly 41 pontos. Nagy különbség van viszont ismertségükben, előbbié 81, az utóbbié 57 százalékos, a Fidesz politikusáról alkotott vélemények jóval végletesebbek. Áder esetében a saját párti szavazók 70 pontjától az MSZP-sek 19 pontjáig feszül a skála, míg Herényinél a legmagasabb pontszám 52 pont (az MDF-esektől), a legalacsonyabb pedig 37 pont (a bizonytalanoktól).
Az adatfelvétel ideje: 2005. június 15-22.
A megkérdezettek száma: 1500 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.
(Népszabadság
origo.hu
Frontálisan ütközött két autó Szatmárban, egy ember meghalt
