A céges képzéseké lehet a jövő az oktatásban

Az intézményi oktatás mellett a munkahelyi képzéseknek is komoly szerepet szán a kormány az életen át tartó tanulás stratégiájának megvalósításában. Az ősszel az Országgyűlés elé kerülő szakanyag szerint elsősorban a kis- és középvállalkozásokat kell ösztönözni.

A dolgozók tanulmányi idejére úgynevezett helyettesítési rendszer kidolgozása, a tanulási célú internet-előfizetés kedvezményes elérése, az egyéni képzési számla rendszerének kidolgozása, jobb pénzügyi feltételeket biztosító felnőttképzési pályázatok – többek között ezeket ígéri az egész életen át tartó tanulás stratégiája. Az oktatási és a munkaügyi tárca által készített szakanyag, amely ma kerül az országos érdekegyeztető tanács elé, a felnőttképzésben oktatók kötelező alap- és továbbképzését is bevezetné, s a gazdaság szereplőire is komolyabban számítana. A munkahelyi tanulás terjedése érdekében főleg a kis- és középvállalkozásokat kell motiválni – írja a Világgazdaság.

A KSH adatai szerint tavaly a 15–74 évesek közül 352 ezren vettek részt iskolarendszeren kívüli képzésben, a foglalkoztatottak számára közel ötven százalékban a munkaadók szerveztek ilyen típusú képzéseket. A Világgazdaság által megkérdezett szakértők szerint is a céges képzéseké a jövő, mivel az általános, illetve a szakképzések többsége ma már nem képes kiszolgálni a munkaadók igényeit.

Utópisztikus azt gondolniuk a cégeknek, hogy a munkaerőpiacon „kész” embereket találnak, akik gyakorlatban, tudásban, készségben is megfelelnek az adott pozícióra – emeli ki Horváth Éva. A Jobserver Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezetője azt javasolja, hogy szerkezetváltáskor, új munkahelyek teremtésekor is érdemesebb és költségkímélőbb a régi dolgozók átképzése, hisz ők már ismerik a vállalat működését.

Szatmáriné Balogh Mária, a Convictus-Consult Vezetési Tanácsadó Kft. ügyvezetője is úgy véli, a munkaadók elemi érdeke, hogy felkészült, naprakész tudású dolgozóik legyenek, ám a képző intézmények felelősségét is hangsúlyozza. Érdemes lenne a munkakörök változásait szorosabban követniük, sőt időre felül kellene bírálniuk a képzési követelményeket.

A szakanyag a gyengeségek között említi a hazai pályakövetési rendszer hiányát, a szakiskolai lemorzsolódás magas arányát, a műszaki képzésben részt vevők alacsony számát, sőt az intézményi, jogszabályi és pénzügyi instabilitást is. A stratégia az erősségek közé sorolja a képzésre fordított GDP-arányos kiadások növelését és a kiterjedt felnőttképzési piacot is. Veszélynek jelzi a hazai munkaerő minőségének romlását, a hátrányos helyzetűek kirekesztődését és a tanulók és az aktív népesség fogyását.

Forrás: Világgazdaság