Az iskola az életre nevel – punkfrizurával?

Nem tanulják meg a munkafegyelmet a mai diákok, amely alapvető fontosságú a későbbi munkavállaláshoz, az életben való helytálláshoz, mert a diákjogok egyre erőteljesebb hangoztatása nyomán nincs már a tanárok kezében fegyelmező eszköz.

Késik, majd kezet ráz a haverjával

– Ha egy diák késik negyedórát, majd ahelyett, hogy csöndben leülne, még kezet is ráz a haverjaival, nem lehet vele semmit sem csinálni. Az óráról nem lehet kiküldeni, igazolatlant nem lehet neki adni, és az intő is hatástalan, a tanár csak a tintapatronját pazarolja vele, nincsen semmilyen következménye. A pedagógusok kezében lassan már semmilyen fegyelmezési eszköz nem marad. – Baskiné Lipka Gabriella, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke – maga is tanár – az egyre bővülő és egyre jobban hangoztatott diákjogok kapcsán fakadt ki így a Népszabadságnak. Hozzátette azt is: az, hogy a diákok szinte bármilyen extrém ruházatban megjelenhetnek az iskolában, ellehetetleníti a hagyományőrző intézményeket.

Zöld haj, extrém ruházat, testékszerek

Mint megírtuk: Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman szerint a diákok öltözködését az iskola nem szabályozhatja a házirendben, a tanulók akár zöld hajjal és különféle testékszerekkel „feldíszítve„ is járhatnak iskolába. Baskiné úgy látja: e szabályozás sérti a pedagógiai és nevelési szabadságot, és – bármennyire paradox is – uniformizálja az iskolákat. Ez szerinte azt jelenti ugyanis, hogy az iskolák nem követelhetnek meg saját normákat, saját elvárásokat diákjaiktól, holott sok szülő és diák igényelné az ilyen fegyelmet.

– Ez a szabályozás, illetve ennek hangoztatása rövid időn belül a nagy hagyománnyal rendelkező alma materek ellehetetlenüléséhez vezet – véli Baskiné. – Mindig akad egy-két diák, aki szereti a hecceket. Őket most még arra is biztatják, követeljék ki a jogaikat, és járjanak zöld hajjal iskolába? A szakszervezeti elnök rámutatott: néhány iskolában köpenyt hordanak a diákok, máshol egyenruhát viselnek. Szerinte azokban az iskolákban, ahol erről a felvételikor előre tájékoztatják a tanulókat és a szülőket, igenis bele lehet szólni az öltözködési rendbe, és lehet követelményeket támasztani a ruházattal kapcsolatban.

Betarthatatlan, rendszeridegen jogszabályok: hogyan regisztráljuk a notórikus későket?

– Magyar Bálint oktatási miniszter mindig azt hangoztatja: az iskolának az életre kell nevelnie – emlékeztetett Baskiné. – Melyik munkahelyen lehet punkfrizurával vagy szemöldökpiercinggel megjelenni? Megjegyezte: az az új szabályozás sem éppen életszerű, amely szerint a késések időtartamát össze kell adni, és csak akkor lehet a diáknak igazolatlan órát adni, ha összejött a 45 perc. Ráadásul betarthatatlan is: aki látott már osztálynaplót, nem hoz ilyen jogszabályt – fogalmazott. Abban ugyanis egy alig pár milliméteres rubrikába kell beírni, hogy a diák az órán megjelent-e vagy sem. Ide nem férnek el a mulasztott percek, az meg pláne nem, ha egy notórius késő minden órára pár perccel később ér vissza a szünet után. Az pedig, hogy hány percet késett, hosszas viták forrása lehet, ami csak még több időt vesz el a már egyébként is megzavart órából.

Álhumánus szabályozások

Baskiné szerint ezek a szabályozások álhumánusak. A diákokat ezzel arra tanítják, hogy ha nem akarják teljesíteni a kötelezettségeiket, elég a jogaikra hivatkozniuk. Nem tanulják meg viszont a munkafegyelmet, nem nevelik őket kitartásra, ami pedig alapvető fontosságú lenne az életben való helytálláshoz.