Ekho: pontos szakmák nélkül, de 25 millió forintos felső határral

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) minden olyan magánszemély választhatja, aki a sajtószabadság, illetve a művészeti önkifejezés szabadságának megteremtéséhez közvetlenül hozzájárul – jelentette be Gyurcsány Ferenc kormányfő. A pontos szakmák tehát továbbra sincsenek meghatározva, de a főszabályt a szakmai érdekképviseletek és a kormány képviselői a következő hetekben pontosítják.

Az adónem évi 25 millió forintos adóalapig választható úgy, hogy a normál munkajogviszony is megmaradhat, de nem kell hozzá feltétlenül munkajogviszony megléte. A limit korábban 10 millió forint volt, ám ezt a televíziós lobbi hatására emelték fel. Az ekho-t január elsejétől vezetik be, és a kabinet idén november 15-ig vállalja a jogszabály parlamenti elfogadtatását.

A rögzített keretek szerint 20%-os közterhet fizet a munkáltató, és összesen 15%-ot a foglalkoztatott. A közterhekből nyugdíj és egészségbiztosítási szolgáltatások járnak a befizetések alapján.

Gyurcsány kiemelte: az elmúlt években köztudott volt, hogy a sokan kreatívan értelmezték az adó- és munkajogi szabályokat. Az eddigi döntések rendszerint egy-egy év moratóriumot adtak az érintetteknek a helyzetük tisztázására, mely után sokan megnyugodtak. A kormányfő megígérte: az eddigi szerződéseket nem fogják vizsgálni.

A miniszterelnök a már meglévő vállalkozói szerződéses jogviszonyok miatti problémákkal kapcsolatban közölte: november 15-ig a tárgyaló felek kidolgozzák azokat az irányelveket, amelyek rögzítik, hogy mikor kell munkaviszonynak, mikor kell megbízásos munkaviszonynak nyilvánítani az adott jogviszonyt.

A kabinet nem tudja megbecsülni, hogy várhatóan hányan veszik majd igénybe az egyszerűsített adózási formát, mivel mindenki saját maga dönti el, hogy az új adózási rendszert választja-e.

Fidesz: Mikor fogja fontosnak tartani a Gyurcsány-kormány a valódi kényszervállalkozók problémáját?

Évek óta ígérgeti a kormány – gyakran cserélt munkaügyi miniszterei útján -, hogy megoldást fog találni az önhibáján kívül kényszervállalkozóvá vált sok tízezer egykori vállalati dolgozónak, akiket leépítések, kiszervezések, költségtakarékos szempontok miatt nem munkavállalóként (közalkalmazottként), hanem úgynevezett vállalkozóként foglalkoztatnak, és akiket nem illet meg sem táppénz, sem szabadság, sem nyugdíj, sem a felmondási korlátozások. A munka világának legkülönbözőbb szféráiban tömegesen megtalálhatók ők, takarítói, portási, éjjeliőri, fuvarozói, tmk-s, szervizes munkakörökben, kórházakban, oktatási intézményekben, közlekedési vállalatoknál, termelőüzemekben éppúgy, mint a bankoknál – írja Balsai István, az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság elnöke sajtóközleményében.

Hozzáteszi: ahelyett, hogy ennek a rengeteg embernek keresett volna megnyugtató megoldást, a kormánynak a legfontosabb az újságírók és a művészek problémájának orvoslása. Megjegyzendő, hogy ez a két foglalkozási terület mindenütt a világon olyan önálló foglalkozás (ún. szabadfoglalkozás), amellyel kapcsolatban fel sem merülhet a munkaviszony, alkalmazotti viszony, alá- és fölérendeltség. Ők úgynevezett szabadúszók, akik saját maguk vagy ügynökök útján érvényesítik tehetségüket. Természetesen ritka kivételek adódnak (állami operaház, nemzeti színház, filharmónia, közszolgálati médiumok).

Ma arról értesültünk, hogy egyenesen a miniszterelnök tartja fontosnak a megállapodást a kényszervállalkozó újságírókkal. Kérdésünk: mikor fogja Gyurcsány Ferenc és kormánya fontosnak tartani az említett tíz- és tízezer korábbi egzisztenciájából kikerült és munkaerejét, szaktudását vállalkozási formában érvényesítő valódi kényszervállalkozó problémáját? Őket fenyegeti ugyanis az a parlamenti döntés (hatályba lépését évről-évre eltolják ugyan, legutóbb 2006 júniusáig), miszerint munkaügyi ellenőrzés során személyükben is igen súlyos anyagi szankciókra számíthatnak majd, ha addig nem „fehérítik ki” foglalkozásukat – áll a közleményben.

(Forrás: portfolio.hu, fn.net, fidesz.hu)