Hiányzó fejezetek Horn Gyula múltjából

Nem megalapozott Horn Gyulának az átvilágító bírákra hivatkozni karhatalmi múltjával kapcsolatban – véli Szerdahelyi Szabolcs. Az 56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága elnöke Horn Gyulának azon kijelentésére reagált, miszerint minden múltjával kapcsolatos irat az átvilágító bírákhoz került, és minden megfelel a valóságnak. Szerdahelyi szerint azonban eltűntek az eredeti iratok.

A DEPORT–'56 úgy véli, nem felel meg a valóságnak Horn Gyula azon állítása, miszerint élete „nyitott könyv”, mivel abból bizonyos, nagyon fontos lapok a mai napig hiányoznak – vélekedik Szerdahelyi Szabolcs.

Mint ismert, Kövér László a Fidesz választmányának elnöke Horn Gyulát „effektív hazaárulónak” nevezte, és erkölcsileg elviselhetetlen állapotnak tartotta, hogy négy évvel az első szabad választások után „egy olyan ember került Magyarország miniszterelnöki székébe, aki fegyvert fogott a saját hazájára, idegen államok zsoldjában”.

„Amit Kövér László mond, tömény hazugság. Nem hajlandó tudomásul venni a tényeket sem ő, sem a csapata. Először is: 1956. december 15-én léptem be a karhatalomba felszólításra. Ekkora már régen elbukott a forradalom. Azon a december 15-én bestiálisan meggyilkolták a bátyámat. Aligha hiszem, hogy ebben az országban van még valaki, akit annyiszor átvilágítottak volna, mint engem. Az átvilágító bírák közel egy évig kutakodtak, hogy mindaz, amit magamról elmondtam és ami a dokumentumokban szerepel, megfelel-e a valóságnak. Megfelelt. Nem tudom, mire megy ki ez az egész nemtelen támadás” – reagált a Népszabadságban Kövér László kijelentésére Horn Gyula.

Az 56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága elnöke úgy véli, a valóság ennél árnyaltabb. A dolog tétje, hogy Horn Gyula milyen minőségében volt jelen a helyszínen 1956. december 6-án, a több halálos áldozattal járó Nyugati pályaudvar előtti sortűz alkalmával – fogalmaz Szerdahelyi Szabolcs. Horn Gyula állítása szerint úgynevezett „baloldali szimpatizánsként”, tiszti szolgálati adatlapjának és korabeli, kézzel írt önéletrajzának másolata alapján viszont karhatalmistaként, mert e dokumentumok tanúsága szerint már 1956. november 15-től karhatalmistaként szolgált – hívta fel a figyelmet Szerdahelyi Szabolcs, hangsúlyozva: az eredeti dokumentumok eltűntek az őrzésükkel megbízott intézményből, így azok az átvilágító bírákhoz sem kerülhettek.

Szerdahelyi Szabolcs elmondása szerint a DEPORT–'56 az iratok eltűnése miatt feljelentést tett 1998. május 6-án. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa 1999. február 24-én hozott ítéletet, amelyben bűnösnek mondta ki a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárának vezetőjét közokirattal visszaélés vétségében és mint felbujtót büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettében.

Az ítélet részletesen kitér arra is, hogy az átvilágító bírák először 1995 tavaszán tettek kísérletet az iratok megszerzésére, de az Irattár vezetője ekkor már „nem találta” a Horn-dossziét. 1997 tavaszán az átvilágító bírák ismét kísérletet tettek az iratok megszerzésére, ám ekkor az Irattár vezetője azt közölte a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkárával, hogy a kért anyaggyűjtő „nem áll rendelkezésére”, majd ezt megerősítette az akkori honvédelmi miniszternek, Keleti Györgynek is. Így a Horn-dosszié végleg eltűnt – fogalmaz a DEPORT–'56 elnöke.