Kerry Emanuel betáplálta modelljébe az 1950 óta nyilvántartott adatokat, és azt vette észre, hogy összefüggés van a viharok erőssége és a tengervíz hőmérséklete között. A forgószeleket a tenger és a vihar feletti levegő hőmérsékletkülönbsége hajtja, tehát ha melegebb a víz, jobban fúj a szél.
Az eddigi modellek arányos változásokkal számoltak, tehát az elmúlt 30 év félfokos vízhőmérséklet-emelkedése a szélsebesség mintegy 3, a pusztító erő mintegy 10 százalékos növekedését prognosztizálta. Ehelyett a feljegyzések szerint az elmúlt 30 évben az Atlanti-óceán északi részén dúló viharok közel kétszer olyan pusztítóvá váltak, a Csendes-óceán északkeleti részén pedig kb. 75 százalékkal lettek károsabbak. Nemcsak a szél lett ugyanis erősebb, hanem tovább is tartott a vihar.
(hirtv.hu)

Megkötözve, fej nélkül hevertek az áldozatok - döbbenetes leleteket találtak a magyar régészek