Magyar módon zárolják a Securitate irattárát?

A Szatmári házaspár kémügyét és Markó Béla esetleges szekus múltját is behatóan taglaló bukaresti napilap, a Cotidianul mai számában a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutathatóságát is elemzi. A napilap szerint hazánkban a volt kommunista országok közül a legszigorúbb feltételek betartásával lehet az iratokhoz hozzájutni.

A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) új akkreditálási szabályzata, amelyet szavazásra hamarosan a testület elé terjesztenek, közelít a Magyarországon, a hasonló intézményben alkalmazotthoz – állapítja meg a bukaresti Cotidianul. Budapesten a dokumentumok csak egy nagyon szűk köréhez lehet hozzájutni, és itt az adatok használatát is visszaszorították. A magyarok még a büntető eljárások aktáihoz sem juthatnak hozzá az érintettek vagy azok leszármazottainak beleegyezése nélkül – nyilatkozta a román újságnak Claudiu Secasiu, a CNSAS tagja.

A Cotidianul szerint Magyarországhoz képest az ellenkező véglet Lengyelország és Németország, ahol a korábbi hírszerzők leleplezése igen előrehaladott állapotba jutott. Lengyelországban bárki engedélyt kaphat az iratok átvizsgálására, azzal a feltétellel, hogy ne lépjen bele az érintettek privát szférájába. A sajtó iránti nyitottságot bizonyítja az országban az is, hogy az idei év elején egy napilap kimerítő listát közölt olyan személyekről, akiknek kapcsolata lehetett az állambiztonsági szervekkel.

A keletnémetek Stasi-aktáit vizsgáló Gauck Intézet pedig egyenesen bátorítja a sajtót, hogy a dossziékat tanulmányozzák, és a volt állambiztonságiakat leleplezzék. – Nem tudom leplezni meghökkenésemet a „magyar modellel” való hasonlatosság miatt, pedig ez nem egy követni való eljárás – kifogásolta Claudiu Secasiu, aki bizottségi kollégáival már korábban megismerkedett az európai hasonló jellegű irattárak szabályzatával. A szakember alkotmányellenesnek nevezte, hogy a bevezetés előtt álló új román szabályzat iskolai végzettséghez köti a szekus iratok kutathatóságát. Ugyanakkor a CNSAS vezetése által összeállított új rend szerint az akták feldolgozása után a kutatónak be kell mutatnia az így nyert eredményeket és következtetéseket is. – Nincsen szó előzetes, hanem egyfajta elnyomó cenzúráról, amelynek következményei csak a cikk vagy tanulmány megjelenése után jelentkeznek – foglalja össze érveit Secasiu a román napilapban.

A Cotidianul megjegyzi, hogy az RMDSZ által a testületbe delegált Csendes László alelnök támogatja a megszorításokat. Ő volt az, aki Markó Béla RMDSZ-elnök és miniszterelnök-helyettes szekusdossziéját nemrég megpróbálta távol tartani a sajtótól – emlékeztetett az újság.