Ma terjeszti a tagállamok elé az Európai Bizottság azt a javaslatot, mely szerint engedélyeznék az importkvóta túllépése miatt a kikötőkben veszteglő kínai ruhaszállítmányok árusítását. A „melltartóháború” néven híressé vált kereskedelmi vita végleges megoldásáról azonban még nem született egyezség Brüsszel és Peking között, aminek egyik oka a huszonöt tagország megosztottsága.
Ha a tagállamok elfogadják a bizottsági javaslatot, akkor szeptember közepére oldódhat meg az európai vámraktárakban felhalmozódott, több százmillió dollár összértékű kínai eredetű textiltermék sorsa – idézi Peter Mandelson kereskedelmi biztost a Bloomberg. Mandelson több napon át folytatott tárgyalásokat Pekingben a kétoldalú exportkorlátozási megállapodás jövőjéről, ám egyelőre nem látszik körvonalazódni olyan megoldás, amely hosszú távon biztosítaná a vita megoldását.
Az uniót megosztó kereskedelmi probléma azt követően alakult ki, hogy az importőrök több termékcsoportban sokkal nagyobb mennyiséget próbáltak behozni Kínából, mint amekkorára a júniusi 10-i sanghaji, 2008-ig szóló exportkorlátozási megállapodás lehetőséget nyújtott volna. Pulóverek esetében például az egyezmény értelmében csak 68 974 milliót lehetne behozni június 11-től az év végéig, azonban már július előtt több mint százmilliót halmoztak fel az importőrök. Melegítők esetében 48 millió várja sorsa rendezését, s ugyanez a helyzet 17 millió nadrággal, illetve négymillió melltartóval is. Mivel az importőrök már kifizették a termékek nagy részét, sokukat csődbe viheti, ha nem kapnak engedélyt a kvótákat meghaladó mennyiség értékesítésére.
Elemzők szerint a megoldást nehezíti az EU megosztottsága is: Nagy-Britannia és az északi tagállamok a megállapodás azonnali felmondását és az import szabad beengedését követelik, ezzel szemben a jelentős textilipari kapacitású tagállamok (többek között Olaszország, Spanyolország, Csehország, Portugália és Szlovákia) a vámraktárakban lévő termékek szigorú kitiltása és a június 10-i egyezmény betartása mellett állnak ki.
Magyarország a középutasok táborához tartozik, és a tárgyalásos megoldás fontosságát emeli ki, így nem szeretné, ha az EU felrúgná a sanghaji megállapodást, ám nem ért egyet a vámraktárakban lévő termékek kitiltásával sem, ezeket szerinte be kell engedni az európai piacra, s csupán az a kérdés, hogyan lehet ezt elszámolni Kínával. Ez a tárgyalási pozíció azt is jelenti, Magyarországot mindkét tábor megpróbálja magához vonzani, ám hazánk nem teheti meg azt, hogy csak a fogyasztók, sem azt, hogy csak a hazai termelők érdekeire legyen tekintettel, ezért a magyar gazdaságdiplomácia egyik irányban sem lép fel kezdeményezően.
(Forrás: Világgazdaság)
Ismét üzemelnek a kormányablakok
