Alternatív internetet készít elő a Google?

A Google körül forog a világ: gyors egymásutánban bejelentették a Google Talkot, ami határozott kacsintás az új trend, a netes telefónia felé és a Google Desktop Search felbúsztolt változatát, amivel a cég beljebb lép azon a vidéken, ahol évtizedek óta egyeduralkodó a világ legerősebb számítástechnikai cége, a Microsoft - írja elemző cikkében az Index.

A techvilág régóta gyanítja, hogy a Google nagy dobásra készül, csak azt nem tudja pontosan, mire. Akinek kevés a fantáziája, böngészőt vizionál. Ahhoz sem kell nagy ész, hogy valaki egy készülő operációs rendszerrel hozza hírbe a céget: miközben a piac több mint 90 százalékát a sokat szidott, behemót Microsoft uralja, a versenytársak botladoznak. Amióta a Google tavaly tavasszal beszivárgott a deszktopra, benne van a levegőben egy saját operációs rendszer lehetősége.

És hogyan működne egy Google-féle hálózati operációs rendszer? A mainstream sajtó nagyjai nem sokat beszéltek ugyan róla, de az sem elképzelhetetlen, hogy a Google félig titokban saját internetet barkácsol magának, aminek a vége az lehet, hogy drót nélküli, ingyen nettel látja el az Egyesült Államokat. A cég egyre-másra vásárolja fel Amerikában a használaton kívüli optikai kábeleket, aminek az lehet a vége, hogy létrehoz egy olyan alternatív internetet (neve már van: GoogleNet), amelyen kis túlzással azt csinál, amit akar. A Google mindent egy lapra, a technikai innovációra tesz fel, és egyetlen ellenfelet lát maga előtt, a világ harmadik legnagyobb cégét, a Microsoftot.

Furcsa lenne, ha Redmondban nem ülne össze naponta legalább egy válságstáb a Google miatt – fogalmaz a cikkíró. Amikor a kaliforniai cég tavaly megjelent a tőzsdén, egyből 1,6 milliárd dolláros bevétele származott a részvénykibocsátásból, és idén további 2,2 milliárdot vár egy újabb akciótól. A Google néhány hét alatt felküzdötte magát a Financial Times legnagyobb vállalatokat rangsoroló ötszázas listájának első száz helyezettje közé; értékét akkor 53 milliárd dollárra, most, egy évvel később másfélszer annyira, 78 milliárd dollárra teszik.

A Google fejlesztésfilozófiájának alaptétele, hogy mindent egyetlen megkérdőjelezhetetlen sikerű termékére, a webkeresőre alapoz. Az 1998-as premier óta olyan pozícióba verekedte magát a cég, hogy a weben keresők csaknem fele a Google-t használja, de a Google motorja hajtja a nagy vetélytárs AOL-en kívül az Ask Jeeves-t, a Hotbotot, a Lycost és a Netscape-et is. Azok a termékek, amelyeket a Google tavalyi innovációs ámokfutása alatt bemutatott, szinte kivétel nélkül a keresésparadigmára épülnek. A Google fejlesztésfilozófiájának másik alaptétele a felhasználók és a fejlesztő érdekeinek érvényesítése akár azon az áron is, hogy elmarad a rövid távú haszon. A Google gyakran idézett mottója, a „Don''''t be Evil” (ne légy gonosz) egyértelmű üzenet a Microsoft sokszor erőszakosnak titulált üzletpolitikájára, és szerény, kockás inges, kockás fejű geekeknek tünteti fel a Google alapítóit, Sergey Brint és Larry Page-et, illetve a vezérigazgatót, a Novelltől importált Eric Schmidtet.

Attól viszont, hogy nem gonosz, még törhet világuralomra: a jó imázs ellenére a Google ugyanolyan agresszív-expanzív üzletpolitikát folytat, mint vetélytársa. Ugyanazokat az eszközöket viszont bolond lenne használni. És ha Google-nek csak egy csöpp esze is van, nem száll be ugyanabba a liftbe, amivel a Microsoft feljutott a tetőre, vagyis nem kezd dobozolni, vírust irtani és hibajavító készletekkel bajmolódni – elvan azzal, hogy jobban megcsinálja, amit Redmond már rosszul megcsinált, ráragaszt egy Google-címkét, és elosztogatja ingyen. Pénz lesz a reklámból, különösen ha az elérés is ingyen van, és az internetet úgy hívják: GoogleNet.

(Index.hu)