Angyalvárból hajléktalanszálló

Összeomlás fenyegeti Hadrianus császár római mauzóleumát, mivel az olasz műemlékek kezelésének 2001-es racionalizálása óta nem jut elég pénz az Angyalvárnak is nevezett épület tisztaságának és biztonságának fenntartására. A mauzóleumban hajléktalanok tanyáznak, a freskók lerohadnak a falakról, a faszerkezetek szétmállanak, a tetőben galambok fészkelnek.

Olaszország kulturális szégyenének nevezte a Corriere della Sera olasz napilap Hadrianus császár nyughelyét, mely az összeomlással fenyeget.

A graffitivel lefújt, szeméttel borított hatalmas mauzóleum eredetileg Hadrianus császár és családja sírjának épült 135 és 139 között a Tiberis jobb partján. A következő évszázadban fokozatosan katonai létesítménnyé alakították, és Aurelianus császár falainak egyik központi erődje lett. Az Angyalvár nevet az 590-es pestisben kapta, mikor a legenda szerint egy angyal jelent meg felette, és feltartott kardja a járvány végét jelezte. A középkorban a pápaság erőddé építtette át, ekkor bástyákat emeltek rajta, és III. Miklós pápa a 14. században titkos alagúttal kötötte a Vatikánhoz. Az épületbe menekült VII. Kelemen pápa, mikor V. Károly zsoldosai 1527-ben kifosztották a várost. Az Angyalvár börtönként is üzemelt: leghíresebb foglya Giordano Bruno volt.

Az Angyalvár igazgatója az újságnak adott interjújában az olasz kormányzatot hibáztatta az épület elhanyagolt állapotáért. 2001-ben meghirdették ugyanis az olasz műemlékek kezelésének ésszerűsítését – ennek keretében a személyzet számát 100-ról 70-re csökkentették, és igyekeztek a legolcsóbb anyagokkal fenntartani mind az épület tisztaságát, mind pedig a biztonságát. Ennek eredménye az lett, hogy a híres épület a római hajléktalanok egyik központi lakhelye lett. A lámpákat leszaggatták a falakról, galambok fészkeltek a tetőszerkezetbe, és az épületen belüli nyitott termek ősi freskói lerohadnak a falakról, a régi faszerkezetek szétmállanak.

Hadriánus mauzóleuma ennek ellenére még mindig Róma harmadik leglátogatottabb műemléke. (origo)