APEH-ellenőr: az első vendég a háznál az új rendelet miatt

Az APEH új eszközt kapott a kezébe az építtetők adóhatósági adatszolgáltatásáról szóló rendelettel. A feketegazdaság visszaszorítását célzó jogszabály alapot teremthet a feltűnő vagyongyarapodás és az áfaelszámolások vizsgálatához. Nőnek az adminisztrációs terhek, de több lesz az építésügyi hatóságok munkája is: nekik kell majd kiszabniuk az akár milliós bírságokat is – írja a Napi Online.

E hét elejétől kérheti számon az adóhatóság a 10 millió forint feletti értékű építkezések esetében az adatbejelentést az építtetőkön (az építésügyi bejelentést szabályozó rendelet már július 15-én hatályba lépett, azonban az adóhatósági adatszolgáltatást csak augusztus 29-től kell teljesíteni).

Az APEH az építtetőtől és az építésügyi hatóságtól is meg kell hogy kapja a szükséges adatokat az építtetőről és a kivitelezőről (kivitelezési jogosultság igazolása, a műszaki vezető és az építési, műszaki ellenőr adatai), valamint magáról az építkezésről. Ez utóbbival kapcsolatban a projekt összértéke lehet a legérdekesebb részlet, hiszen alig akad olyan építkezés, amelynek esetében a számlák végösszege megegyezik az előzetesen kalkulált költségvetéssel. Az adóhatóság szerint az időközben felmerülő változásokat az építtető haladéktalanul köteles lesz bejelenteni az APEH-nak, vagyis valószínűleg többszörös adminisztrációs és bejelentési kötelezettség származik a szóban forgó rendeletből.

A bejelentést minden olyan esetben meg kell tenni, amikor az építkezés engedélyköteles és az összértéke meghaladja a 10 millió forintot, tehát számos ingatlanfelújítás, -átalakítás esetében is szükséges lesz az APEH tájékoztatása. Az építtetőnek legkésőbb a kivitelezés megkezdése előtt nyolc nappal kell eleget tennie az adatszolgáltatásnak; ezt az építésügyi hatóság három munkanap alatt vizsgálja meg és további nyolcnapos határidővel kérhet hiánypótlást. Amennyiben ennek nem tesz eleget az építtető, a hatóság 15 napon belül határozattal megtilthatja az építkezést. Bírságot akkor szabhat ki az építésügyi hatóság, ha elmaradt a bejelentés vagy a hiánypótlás, és így kezdődött meg a munka, vagy pedig nincs, illetve nem megfelelő tartalmú az építési napló.

A rendeletet a jogalkotók elsősorban a feketemunka és a feketegazdaság visszaszorításával indokolják, ám az is nyilvánvaló, hogy segítségével az APEH új adatbázishoz jut a magánszemélyek vagyongyarapodási vizsgálatához, valamint a kivitelező cégek ellenőrzéséhez. Vámosi-Nagy Szabolcs, az adóhatóság elnökhelyettese az MTV Kedd este című műsorában elmondta, hogy a vagyongyarapodási vizsgálatok így a német szabályokhoz hasonlóan alakulnak majd. Ott ugyanis az építtető magánszemélyek az engedélyeztetés előtt rendezik adóügyi papírjaikat, mivel ha aránytalanság merülne fel az adózott jövedelem és az ingatlan értéke között, a megrendelő számíthat az adórevizorok megjelenésére. Ezek szerint ez mostantól Magyarországon is így lesz.

Ha tehát egy minimálbér után adózó magánszemély építkezésről tesz bejelentést, okvetlenül számítania kell az adóhatóság érdeklődésére, hiszen – mint az APEH elnökhelyettese is rámutatott – feltűnő, ha a minimálbérhez 10 millió forint körüli értékű építkezés társul. Abban az esetben persze kevésbé kirívó az eset, ha a fedezet egy része hitelből származik.

Forrás: Napi Online