Az elmúlt napok egyik legnagyobb vitát kiváltó eseménye az az Állami Számvevőszék által nyilvánosságra hozott jelentés volt, amely a kormány költségvetési politikáját és privatizációs gyakorlatát vizsgálta. A számvevők súlyos hiányosságokra hívták fel a kormány figyelmét mindkét területről, a privatizáció egyes elemeivel összefüggésben pedig egyenesen vagyonvesztésről beszéltek. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a költségvetésben ténylegesen megjelenő tételek szerint Magyarország egyelőre nettó befizetője az Európai Uniónak.
Az Állami Számvevőszék elnöke, Kovács Árpád, a Magyar Rádiónak adott interjújában azt állította, hogy a bírálatok ellenére kitűnő az ÁSZ kapcsolata a jelenlegi kormánnyal is, annál is inkább, mivel a költségvetést érintő számvevőszéki megállapítások fontosabb kérdéseiben szinte mindenben egyetért velük a Pénzügyminisztérium. Egyetlen vitatott kérdés közöttük az ÁFA-visszatérítések ügye, ugyanis a pénzügyi tárca kifogásolta, hogy a számvevőszék egy május végi adatsor alapján jelentette ki, hogy 5,9 milliárd forint indokolatlan kifizetés történt, amelyet elkerülhettek volna az ügy körültekintőbb kezelésével. Ugyanakkor a PM szerint a mai adatok alapján „csupán” 2,9 milliárd forint veszteség a mérlege ennek az ügynek. Az ÁSZ elnöke azt sem zárja ki, hogy a folyamatban lévő felülvizsgálatok, ügyek, fellebbezések, akciók alapján ez valamikor az év végén nullára fut ki, de szerinte ennek az akciónak semmi hozadéka nem volt, és az ezzel kapcsolatos pénzügyi manőverek megítélésük szerint inkább nehézségeket, problémákat és zavarokat, semmint tiszta helyzetet idéztek elő az állam számára.
Kovács Árpád úgy véli, a kormány és az országgyűlés felelőssége, ha – politikai döntésként – elfogadja az előző évi zárszámadást, annak tudatában is, hogy az tele van szakmai hibákkal. Ilyen ügyekben egyébként az elnök szerint súlyos feszültség szokott megjelenni még az Európai Unióban is a bizottság és az uniós számvevők között.
A privatizáció kapcsán a legfőbb számvevő elmondta, hogy több esetben a Pénzügyminisztériumtól eltérően értékelték a számvevők a lezajlott tarnzakciókat. Míg a PM sikeres lépésekről beszélt, addig az ÁSZ különböző kritikákat fogalmazott meg. Ilyen ügy volt például a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációja, amelynek során az ÁPV Rt. szokatlan és egyedi szabályt alkotott azzal (csak a Postabank esetében történt hasonló), hogy a második fordulóban csökkentette az árat. Az ÁSZ elnöke megemlítette még Bábolna ügyét is, kormányokon átívelő problémaként jellemezve azt. Itt azt kifogásolta az ÁSZ, hogy kormány akaratától eltért az ÁPV Rt. vezetése, ezért itt fegyelmi felelősséget vetettek föl és vagyonvesztést is jeleztek 15 milliárd forint nagyságrendben. A Richter esetében pedig egy speciális kölcsönszerződéssé alakult át a privatizáció, és emiatt az elszámolás sem stimmelt olyan mértékben a költségvetés összefüggésében, mint kellett volna az ÁSZ szerint.
A Budapest Airport tervezett eladása kapcsán Kovács Árpád arról tájékoztatta a hallgatókat, hogy a jelentés szerint a repülőtérnek nincs vagyonértékelése, egy sor elvarratlan ügy van, jogi viták zajlanak, s mindezek kockázatot tartalmaznak a tervezett magánosítás folyamatában. Kovács érdekesnek tartja, hogy ezzel kapcsolatban senki sem volt, aki megkérdőjelezte volna az Állami Számvevőszéknek megállapításait. Az elnök szerint az Állami Számvevőszék abban nem foglal állást, hogy a kormány el kívánja-e adni ezt a vagyontárgyat, vagy sem. Ők csak azt vizsgálják, hogy a feltételek megegyeznek-e a kormánynak a saját maga által kinyilvánított akaratával, szabályaival, versenyeztetési feltételeivel, és az ÁPV Rt-nek szóló kritikai megjegyzések is e szabályokat kérték számon.
Ugyanígy a saját szabályokat kérik számon a kormányzaton az európai uniós pénzek fölhasználásának ügyében is. Ebben a konkrét ügyben kétféle megközelítést említett Kovács Árpád. Az egyik szerint a pénz Magyarországra beérkezett, ezt a pénzt a Magyar Államkincstár egy elkülönített számlán kezeli, és a folyó fizetési problémák menedzselésében ez a pénz jelen van. A költségvetési szemlélet ezzel szemben azt mondja, és az Állami Számvevőszéknek ezt az álláspontot kell képviselnie az összes vonatkozó szabály alapján, hogy csak a költségvetésen átfuttatott, ténylegesen kifizetett, felhasznált pénzek szerepelnek a költségvetésben, s ezen szemlélet szerint negatívba fordult uniós egyenlegünk. Kovács Árpád megfogalmazása szerint az számít vacsorának, amit megeszünk és utána kifizetünk a pincérnek, és nem pedig az, ami egy virtuális étkezésként van jelen. Az elnök végezetül azt is elárulta, hogy a Pénzügyminisztérium nem is vitatta az ezzel kapcsolatos számvevőszéki álláspontokat, hiszen ők is jól tudják, hogy az ÁSZ egy PM által kezdeményezett, s általuk elfogadott szabályrendszert kér ez esetben is számon.
(Forrás: Magyar Rádió)
Ukrajna
Ukrajna új frontot nyit az ellenséges országokkal szemben
