Az EP a vajdasági kisebbségek jogainak védelmére intette Szerbiát

Határozatban intette a vajdasági kisebbségek jogainak védelmére Szerbiát az Európai Parlament. Egyben felszólították az Európai Bizottságot, az Európai Unió tagországait képviselő tanácsot és az EU külpolitikai főképviselőjét, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet arra a biztonsági veszélyre, amelyet a vajdasági kisebbségek zaklatása jelent.

A dokumentum figyelmezteti a szerbia-montenegrói, illetve a szerb kormányt, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása a többi között, előfeltétele az uniós partneri kapcsolatoknak – adta hírül a klubradio.hu.

– Az új határozatnak az az üzenete, hogy egy évvel az előző határozat és egy vizsgáló delegáció kiküldése után újra fölhívjuk a figyelmet arra, hogy a helyzet nem javult, sőt, súlyosbodott. Fő célunk az volt vele, hogy felhívjuk a tanács és a bizottság, tehát az uniós döntéshozó vagy cselekvésképes más szerveknek a figyelmét arra, hogy aktív fellépéssel elébe kell menniük annak, hogy a szerb fél úgy érezze: lehetősége van a Vajdaság etnikai megtisztítására – mondta Becsey Zsolt fideszes képviselő.

– Szerbiára azzal tudunk nyomást gyakorolni, hogy az ország az Európai Uniótól jelentős támogatást kap minden évben. Ezt éppen a magyar képviselők javaslatára meg is toldották még néhány millió euróval, hogy egy ifjúsági tolerancia program kiépítésre kerüljön – közölte az MSZP-s Hegyi Gyula, aki Becsey Zsolt mellett a vajdasági téma egyik állandó napirenden tartója, és aki fideszes kollegájával együtt tagja volt az év elején helyszínen járt tényfeltáró delegációnak. Hozzátette: nyilvánvaló, a végső fegyver az, hogy megvonják ezt a támogatást Szerbiától. De ha ez megtörténne és minden kapcsolat megszakadna az Európai Unió és Szerbia között, akkor meg végképp semmilyen eszköz nem marad a befolyásolásra.

A véletlen úgy hozta, hogy a vajdasági vitán éppen a magyar biztos, Kovács László képviselte az Európai Bizottságot. Kovács László felszólalásában tehát nem a saját személyes véleményét, hanem csakis a 25 tagú bizottság által jóváhagyott hivatalos álláspontot fejthette ki. Eszerint a testület tudatában van annak, hogy a szerb hatóságok nem állnak feladatuk magaslatán. Ugyanakkor a bizottság szerint a vajdasági gondok egy szélesebb probléma-komplexum részei. Az Európai Bizottság nevében Kovács László üdvözölte, hogy a parlament októberben több vajdasági tisztségviselőt, köztük kisebbségi képviselőket is meghallgat brüsszeli plenáris ülésén – adta hírül a Magyar Rádió.

– Nem a szerb állam képviselői állnak a vajdasági magyarellenes incidensek mögött, ugyanakkor a szerb rendőrség és az ügyészség elfogadhatatlan módon áll az atrocitásokhoz, a szerb média pedig agyonhallgatja azokat – mondta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyik vezetője a parlament külügyi bizottságának csütörtöki ülésén.

A legutóbbi vajdasági magyarellenes incidensek kapcsán összehívott ülésen Dévavári Zoltán, a VMSZ elnökségi tagja és Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke egyaránt úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak és az európai szervezeteknek egyaránt hatékonyabb lépéseket kellene tenniük a kérdésben Szerbia-Montenegróval szemben.

Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár hangsúlyozta: a magyar diplomácia minden lehetséges kétoldalú és nemzetközi fórumon jelzi, hogy konkrét és gyors lépések megtételét várja a szerbiai hatóságoktól. Hozzátette: a kérdés Borisz Tadics szerb elnök jövő heti budapesti látogatásán is kiemelt téma lesz, és októberben várhatóan újra összeül a magyar-szerb kisebbségi vegyes bizottság.

Mint az ülésen elhangzott, az elmúlt egy évben megszaporodó magyarellenes incidensek sorában az elmúlt héten egy szabadkai általános iskolában vajdasági magyar gyereket bántalmaztak szerb fiatalok, az észak-bácskai Magyarkanizsán egy magyar férfit gyilkolt meg egy szerb férfi.

A helyettes államtitkár közölte: szerdán a Külügyminisztériumba kérették Szerbia-Montenegró budapesti nagykövetét, akin keresztül konkrét lépések megtételét kérték Belgrádtól az atrocitások ügyében. Gémesi Ferenc pozitívnak nevezte, hogy eljárások indulnak ezekben az ügyekben, ugyanakkor úgy vélte, az eseteket megfelelően kellene kommunikálnia a szerb hatóságoknak a magyar és a nemzetközi közvélemény számára.

Szerbia-Montenegro előkészítő tárgyalásokat kezdhet az Európai Unióval a társulási megállapodásról – így foglaltak állást az Unió nagykövetei Brüsszelben, az egyik diplomata tájékoztatása szerint ellenvélemény nélkül. A döntést a tagállamok külügyminiszterei várhatóan hétfőn hagyják jóvá. Ennek alapján az Unió bővítéséért felelős Olli Rehn Belgrádban egy héttel később megkezdheti a tárgyalásokat az úgynevezett stabilizációs és társulási megállapodásról. Ez az első lépés ahhoz, hogy meginduljon Szerbia-Montenegro belépésének folyamata, de önmagában nem szavatolja az uniós tagságot.


teletext