Pichler Ferenc az MTI-nek úgy fogalmazott: a nyugdíjreformmal korrigált, eredményszemléletű hiány GDP-arányosan 3,6 százalék lesz, „plusz azok a tételek, amelyeket az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerint még ide kell könyvelni”. Az Eurostat szerint a magyar államháztartási adatok ügyében hétfőn döntenek, hivatalosan ekkor derül ki, hogy az idei deficit menynyivel lesz magasabb a kormány által közöltnél. A lapunk által megkérdezett szakértők véleménye szerint a magyar könyvelési módszer uniós elmarasztalása tovább rontja hazánk hitelességét.
Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke hangsúlyozta: a magasabb hiányról szóló tegnapi hírek nem érték váratlanul a piacot, hiszen a jegybank augusztusi jelentéséből már kiderült: a valóságos deficit jelentősen meghaladja majd a hivatalosan közölt értéket. Az alapprobléma az, hogy hazánk tartósan többet költ, mint amennyi bevétele van, ezt pedig nem lehet könyvelési manőverekkel helyrehozni. Bod Péter Ákos úgy vélte, ami most a felszínre került, abból kiderült, hogy sem a Medgyessy-, sem a Gyurcsány-kormány nem tudta mérsékelni a hiányt, amely évek óta hat százalék körül stagnál.
Ha az unió hivatalosan is közli, hogy Magyarországnak meg kell változtatnia a hiányszámítás módját, akkor újra kell számolnia a kiadási és a bevételi oldal számadatait – húzta alá Belyó Pál, az Ecostat gazdaságelemző intézet igazgatója, aki szerint a gazdaság tényleges problémáját továbbra is a büdzsé átláthatatlansága és a hiány nagysága jelenti. Ha átláthatóbbá válik a költségvetés, akkor a folyamatokat is jobban lehet majd tervezni.
Hasonlóan nyilatkozott Barcza György, az ING Bank vezető elemzője, aki rámutatott: a jelenlegi adatok ismeretében immár bizonyosra vehető, hogy a kormány által az idénre kitűzött deficitcél tarthatatlan, ám hogy mekkora az eltérés a valóságos és a hivatalos hiány között, csak az Eurostat állásfoglalása után lehet megtudni. Barcza szerint a folyamatos hiánycéltúllépés miatt nagyon valószínűtlen, hogy 2010-ben Magyarország be tudja vezetni az eurót.
Távolabb került az euró bevezetésétől Magyarország – erre világít rá a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb jelentése is, amely szerint hazánkban még a 2004-es szerény ütemű költségvetési reform sem folytatódott az idén, miközben a súlypont szerencsétlen módon „elszámolástechnikai intézkedésekre” tolódott át a költségvetési célok elérése érdekében. Az IMF üdvözölte az Eurostat döntését, amellyel felfedte a deficit csökkentését célzó „járványossá vált” elszámolástechnikai intézkedéseket.
Nem végleges a 2006-os büdzsé. Bár jövő hét péntekig a kormánynak be kell terjesztenie a parlament elé a jövő évi költségvetés törvényjavaslatát, a tárcákkal folytatott hatszemközti – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Veres János pénzügyminiszter részvételével zajló – tárgyalások még mindig nem zárultak le. Végleges döntés a hét végi informális kormányülésen várható, ám a minisztereknek 8-10 százalékos spórolással mindenképpen számolniuk kell. Lapunk információi szerint annak ellenére, hogy a minisztériumok már tudomásul vették a kirótt elvonásokat, továbbra is megoldatlan néhány tárca, illetve közintézmény sorsa. Pénzügyminisztériumi forrásokból úgy értesültünk, hogy az ifjúsági és a foglalkoztatási tárca nem tervezte meg az igazgatási kiadások tízszázalékos csökkentését, miközben a földművelésügyi minisztériumnál 6,8 milliárd forintot, a kultusztárcánál pedig 3,4 milliárdot tesz ki a vitatott összeg. Nem rendezett a Miniszterelnöki Hivatal jövő évi költségvetése, a Magyar Tudományos Akadémiánál több mint egymilliárd forintról folyik az egyeztetés, az Innovációs Alapnál pedig 7,4 milliárd forint sorsa kérdéses.
EU-pénzek: utolsó helyen. Magyarország az unióval szembeni, egy főre vetített, nettó pénzügyi pozíció tekintetében tavaly az utolsó helyre került az új EU-tagállamok között – derül ki az Európai Unió pénzügyi jelentéséből. Az országsorrend alapján hazánk mutatószáma 10-es, Ciprusé 8-as, Csehországé pedig 9-es. Hazánk 160 millió euróval kapott többet a közös kaszszából, mint amit Brüsszelnek befizetett. Ugyanakkor a Magyarországgal azonos népességű Csehország 235 millió eurót, a feleakkora lakossággal rendelkező Szlovákia pedig 159 milliót kapott. Lengyelország 1,384 milliárd euróval részesült a közös kasszából.
Szocialista támadás. A szocialista párt felszólítja Szapáry Györgyöt, hogy mondjon le a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöki posztjáról és monetáris tanácsbeli tagságáról – közölte az MTI-vel tegnap Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyettese. A felszólítás hátterében az autópálya-építések elszámolásával kapcsolatos vita áll, az MNB-nek ugyanis kötelessége ellenjegyezni azokat a statisztikákat, amiket a Központi Statisztikai Hivatal és a Pénzügyminisztérium küld el az Eurostatnak. – Az MSZP kizárólag politikai érdekből kívánja ismét csorbítani a jegybank függetlenségét – reagált a szocialista politikus kijelentésére Tállai András, az Országgyűlés számvevőszéki bizottságának fideszes elnöke, hozzátéve: a jegybank minden országban független intézményként működik, ezt a szocialistáknak is tiszteletben kellene tartaniuk. Missura Gábor, az MNB szóvivője nem kívánt reagálni Kovács kijelentéseire.
