Csontos János: Az orfűi Forrásházhoz nem igazít el külön tábla: egy geológiai tanösvény részeként mégis odatalálni hozzá az erdőben. Maga az épület is barlangászoknak készült: onnan szálljanak le istenkísértő útjaikra. A sziklafal tövében, patak vizétől öntözve kivirágzott betoncsoda olyan, mint egy nagy trópusi növény: bármely más ország szimbólummá avatta volna, telehintve látványával az eredeti formákra éhes nagyvilágot. Mi viszont későn ébredő nép vagyunk: sokára döbbentünk rá, hogy a Forrásház a Kós Károly-i tradíciókat megújító, magyar szerves építészet forrása is egyben. A paksi tulipános házakkal egy időben, azoknak egyféle párjaként épült. A panelbe is a magyar házépítés hagyományait belopni igyekvő Pécs-csoportot annak idején megpróbálta elsöpörni a diktatórikus kultúrhatalom: a karakán költő, Nagy László kiállásán múlott, hogy nem sikerült. A paksi tulipános panelmintának nem igazán kegyelmeznek a kényszeres átalakítók – az orfűi Forrásházat azonban immár nem bánthatják. Talán mégsem muszáj teljesen elvesznie a XXI. századnak…
(Magyar Nemzet, 2005. szeptember 1.)
A legendás edző: legyőzte a rákot
