Korábban a Fittelina Kft., jelenleg pedig a jogutód Altus Rt. könyvelésében nyilvántartott 30 milliós uszodaberuházás kivitelezése a következőképpen történt a Szemlőhegy utcai villában.
A villa hátsó falától a telekhatárig terjedő kert felszíne alatt létrehoztak egy 2,8 méter belmagasságú, 250 négyzetméter hasznos alapterületű fitneszközpontot. Az uszodának két bejárata van, a kertből és a főépületből egyaránt megközelíthető. Az előtérrel rendelkező, több mint 130 négyzetméteres, szinteltolásos medencecsarnokba lépcső vezet. A területből 60 négyzetmétert foglal el a feszített víztükrű, fűtött, belső világítással ellátott és az egy helyben úszást biztosító ellenáramoltatóval felszerelt, szabálytalan alakú úszómedence.
A 130 négyzetméter többi részén további merülőmedence, bár, büfé és növénykert található. Az uszoda déli oldalán olyan felső világító ablakokat építettek be, amelyek révén az uszoda nagy részét természetes fény világítja meg, így lehetővé téve dísznövények tartását. Az oldalfalakat teljes egészében kerámiaburkolattal látták el, az álmennyezet az uszoda egész területén fából készült, a világításról egyedi lámpatestek gondoskodnak, amelyek kialakításánál különösen figyeltek a káprázásmentesség biztosítására.
Az uszodában a medencecsarnokon kívül még 30 négyzetméteres kondicionálóterem, hat négyzetméteres szolárium, hat négyzetméteres szauna, zuhanyzó, fürdő- és öltözőkabinok találhatók. Az uszodatérben alulról fűtött padok biztosítják a relaxálást. Elektronikus automatikával vezérelt hőmérséklet-szabályozással biztosítják, hogy a légtérben télen és átmeneti időszakban is állandó legyen a kellemes 25 Celsius-fokos hőmérséklet. Az elektronikus automatikával végzett hőszabályozás teszi lehetővé a 60 négyzetméteres vízfelület 26 Celsius-fokos hőmérsékletének, valamint a padlófűtéssel melegített járólapok maximum 34 Celsius-fokos felületi hőmérsékletének a biztosítását is. Mivel a terepszint alatt kialakított fitneszközpont természetes szellőzéssel nem rendelkezik, a helyiségek állandó friss levegővel való ellátására gépi szellőzőberendezéseket terveztek. Az uszoda óránként hatszoros légcserét biztosító ködmentesítő berendezése teszi lehetővé a csarnok és a kiegészítő termek páramentességét. Az uszodában található még gépház, továbbá a légtechnikai berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségek is. A zavaró zúgás és morajlás kiküszöbölésére a szellőző gépház falát belülről akusztikai hangnyelő anyaggal burkolták. A különböző funkciókat ellátó fürdővizek hőmérsékletét, a szellőztetőberendezések léghevítőinek és a vízforgató hőcserélőjének a fűtését, a radiátoros és padlófűtésrendszert szabályozó gépeket, valamint a keringtető szivattyúkat az épületkomplexum főépületében lévő hőközpontban helyezték el. Az uszoda elektromos ellátása a villaépületben felújított főelosztóból történik, de a fitneszközpontnak önálló, a társasházi fogyasztóktól függetlenül üzemeltethető árammérőt szereltek fel. Az uszoda külső bejáratához közel – szintén a föld alatt – egy tároló nyílik, amely kerti szerszámok elhelyezésére szolgál. A tárolótól nem messze vezet fel a felszínre egy pihenőkkel szabdalt lépcső. A lépcsőn keresztül a villa hátsó kertjébe lehet jutni, amely egyben a föld alatti építményrendszer tetejét is alkotja. Az uszoda tetejére földet hordtak, és kertészeti tervek alapján parkot hoztak létre dísztóval, fákkal, bokrokkal és napozóágyak elhelyezésére alkalmas pázsitos területtel. Egy ilyen nagyságú beruházással nincs is semmi probléma abban az esetben, ha közpénzből közcélra vagy magánvagyonból magáncélra hozzák létre. Ebben az esetben azonban az építkezés egy társaság beruházásában, annak költségén valósult meg. A társaság részére a finanszírozáshoz szükséges pénzt feltehetőleg kölcsönök, többek között Gyurcsány Ferenc többmilliós tulajdonosi kölcsöne is biztosította. A cég a fennálló tartozásait 2002-ben az Altus Rt. közpénzforrást tartalmazó, 40 milliós tőkeemelésének összegéből fizette vissza a hitelezőinek. Ennek következtében alappal merül fel a magánpénz és a közpénz keveredésének kérdése az építkezésben. A beruházás forrása mellett meg kell vizsgálni azt is, hogy a beruházásra a Fittelina Kft. üzleti tevékenysége érdekében volt-e szükség, vagy az magáncélokat szolgált.
A II. kerületi önkormányzat 1995. február 13-án alakította háromlakásos társasházzá a Szemlőhegy utcai villát. A három lakás 1995. június 26-ig az önkormányzat tulajdona volt, amikor is a benne lakók – Dobrev Klára és Apró Piroska – megvásárolták a bérleményeket. Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára 1995. július 15-én hozta létre a Fittelina Kft.-t, amely cégnek Dobrev Klára átadta a szemlőhegyi lakásának a kizárólagos bérbeadási jogát. Dobrev Klára ebben az időpontban arra is feljogosította a kft.-t, hogy az ingatlanon felújítási és értéknövelő beruházásokat hajtson végre. A Fittelina Kft. a jogszabályok szerint a cég üzleti tevékenységéhez kapcsolódóan, azaz jelen esetben a bérbeadási tevékenysége érdekében végezhette volna el a beruházást Dobrev Klára ingatlanán. Ezenkívül ahhoz, hogy egy magáningatlanon egy társaság jogszerűen átépítést végezhessen, az is előírás volt, hogy az építési engedélyen a tulajdonos mellett a céget is feltüntessék mint építtetőt. Eszerint ha a cég nem szerepelt az építési engedély iránti kérelmen, és így az építési engedélyen és a használatbavételi engedélyen sem, akkor a beruházást – ami a cég költségén épült – nem vezethette be könyvelésébe a társaság beruházásaként.
Az építési engedély iránti kérelmet Dobrev Klára tulajdonosként 1996 januárjában nyújtotta be az építésügyi hatósághoz. A kérelmen építtetőként a Fittelina Kft. nem szerepelt. A beadványban Dobrev Klára családi úszómedence építésének engedélyezését kérelmezte az önkormányzattól. Szintén családi úszómedence megépítéséhez adott tulajdonostársként hozzájárulást édesanyja, Apró Piroska és édesapja, Dobrev Péter. A beadott anyagokban feltüntették: az uszoda abból a célból épül, hogy a család számára kikapcsolódást biztosítson. Az iratokban látható, hogy a kérelemnek 1995 elején már volt előzménye. Dobrev Klára 1995 kora tavaszán egyszer már megpróbálkozott családi uszodájuk engedélyeztetésével, de az önkormányzat a kérelmet – feltehetőleg túlépítésre hivatkozva – 1995 márciusában elutasította. Tehát kiderült, hogy Dobrev Klára már 1995 elején – amikor még meg sem vásárolta a lakást, és létre sem hozta férjével a Fittelina Kft.-t – már megterveztette a családi használatú uszodát, és kérelmezte annak megépítését.
Mindezek ismeretében felmerül a kérdés, ha már a Fittelina megalapítása előtt elkészültek a magánhasználatra építendő családi uszoda tervei, akkor vajon milyen céltól vezérelve hozta létre a Gyurcsány házaspár néhány hónappal később közös cégét. A családi tervek elkészülte után megvalósuló cégalapítás egyértelművé teszi tehát azt az alapos gyanút, hogy a Fittelina létrehozása a beruházás utáni áfa-visszaigénylési lehetőség és a társaságiadó-fizetés különböző mértékű elkerülésének az érdekében történhetett.
Egy magáncég, az Altus Rt. álláspontját tolmácsoló kormányszóvivő, Batiz András állítása szerint a Fittelina mindenben törvényesen járt el. Mint elmondta, a fejlesztésekből kizárólag azt számolta el, ami a céget illette, magánberuházás után a cég egyetlen fillér adót sem igényelt vissza. Batiz Andrást jól tájékoztatták, mivel a családi uszodaberuházást a Fittelina könyvelésében szerepeltették, így azt nem magán-, hanem társasági beruházásnak tüntették föl. A kft. pénzeiből történő finanszírozás és annak könyvelése Gyurcsány más cégei gyakorlatához hasonlóan nem sikerült jogszerűen. Egy magánszemélynek (Dobrev Klárának) kiadott építési engedély alapján – egy magánszemély tulajdonában álló ingatlanon – magáncélú beruházást (családi uszoda) finanszíroztak egy társaság pénzéből. Ráadásul a Fittelina amellett, hogy az áfát is visszaigényelhette a beruházás után, az uszoda folyamatos amortizációjával csökkentette a kft., illetve mind a mai napig csökkenti a kft. jogutódja, az Altus Rt. társaságiadó-alapját.
(Folytatjuk)
Majd az Altus Rt. Nem tudom, és volt – válaszolta tegnap lapunk azon kérdésére Batiz András kormányszóvivő, hogy a Fittelina Kft. foglalkozott-e más ingatlanok bérbeadásával, illetve hogy volt-e valós bérlője a cégnek a Szemlőhegyi úti ingatlanra. Arra, hogy ki volt ez a bérlő, nem válaszolt, tegnapi érvelése szerint ugyanis erről „nem dolga a kormányszóvivőnek” beszélni. Helyette az Altus Rt.-hez, a Fittelina jogutódjához (az Altus egyébként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 100 százalékos tulajdonában van) irányított bennünket. A cég vezérigazgatójának, Jagiellowicz Györgynének a titkárságán azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a vállalkozás vezetője vidéken van, ma fog válaszolni a sajtó kérdéseire.
Gyurcsány fenyeget. Maga Gyurcsány Ferenc tegnapi szokásos rádióinterjújában úgy nyilatkozott arról, hogy folytatott-e üzleti tevékenységet a Fittelina, illetve volt-e valós bérlője: „Ennél sokkal több nem igaz, pontatlan, kifejezetten hamis állítás van. Szerintem az a helyes, amit a szóban forgó társaság tesz, hogy ebben az ügyben akkor elindítja a (…) személyiségjogi pert, és aztán majd természetesen ki fog derülni ebben a perben, hogy kinek van igaza. Teljesen biztos vagyok abban, hogy jogszerű és törvényes üzleti tevékenységet folytattak ezek a cégek.”
Politikai támadás. Gyurcsány Ferenc a Klubrádió Megbeszéljük című, Bolgár György vezette rétegműsorában politikai támadásként értékelte a Magyar Nemzetben a szemlőhegyi villával és személyével kapcsolatban megjelent írásokat. „Nem lehet megengedni, hogy az embert gyanúsítsák. A gyanút egy dolog különbözteti meg a rágalomtól, az, hogy a gyanúnak van megalapozott tartalma – érvelt a kormányfő. – Az nem gyanú, ha egy újság azt írja, hogy önmagukat megnevezni nem kívánó szakértők szerint lehetséges…, és befejeződik a mondat egy blőd állítással – tette hozzá. – Még az is előfordulhat, hogy valaki adót csalt, de a rágalmat nem kellene a politikai eszköztár részévé tenni” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök egy későbbi, délutáni rádiónyilatkozata szerint a Fittelina Kft. tevékenysége nem merült ki a villalakás hasznosításában. Bolgár György műsorában Gyurcsány Ferenc azt mondta, a cég egy irodaház felépítését tervezte az Apró-villával szomszédos telken. A kft. többször is benyújtotta ajánlatát az illetékes önkormányzatnak – tette hozzá a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc megismételte, mindig is kínosan ügyelt arra, hogy szétválassza a magán- és az üzleti célú beruházásait.
