Az év első hat hónapjában kilencven honfitársunk mondott le magyar állampolgárságáról, ami hosszú évekre visszatekintve a legkisebb szám – írja a Magyar Hírlap. 2002-ben még 857-en tették hivatalossá lemondásukat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakemberei szerint azonban ennek többszöröse is lehet azoknak a száma, akik nem jelzik vissza a magyar hatóságoknak külföldi letelepedési szándékukat. Kincses Áron, a KSH tanácsosa szerint évente legkevesebb kétezer magyar hagyja el az országot, de vannak becslések, amelyek négy-ötezer emberrel számolnak.
Adataik szerint legtöbben Nyugat-Európát célozzák meg. Előszeretettel keresnek munkát Ausztriában, Németországban, innen viszont gyakran továbbvándorolnak. Egy időben Svédországban is sokan telepedtek le magyarok. Erről onnan szereztek tudomást, hogy a külföldön megjelent népességi statisztikákból kiderül, hány magyar állampolgár kapott letelepedési engedélyt az adott országban.
Adataik szerint a kivándorlók között nagyjából egyenlő arányban találunk férfiakat és nőket. Átlagéletkoruk is csaknem megegyezik, 27-30 év körül mozog.
A törvény értelmében a magyar állampolgároknak be kell jelenteniük a három hónapon túli külföldi tartózkodást a lakhely szerint illetékes település önkormányzat jegyzőjének vagy az illetékes külképviseleti hatóságnak. A bejelentések száma azonban messze a ténylegesek alatt marad. A tanácsos szerint a kivándorlók számának bizonytalansága nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is jelentős probléma. Ennek feloldásra az Európai Unión belül kezd együttműködés kibontakozni.
(Magyar Hírlap)
Antiszemita tartalmak miatt törölt bejegyzéseket a Grok, Elon Musk chatbotja
