A Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a VAHAVA (változás – hatás – válaszadás) nevű, közös globális klímaváltozás projektje keretében elkészítette azt az összefoglaló dokumentumot, mely a globális klímaváltozás hazai hatásaival, illetve az erre adható válaszokkal foglalkozik. Az anyag készítői széles körű társadalmi-szakmai vitára bocsátják a dokumentumot, majd jövő tavaszra elkészítik zárójelentésüket, mellyel elsősorban a kormányzati, gazdasági és önkormányzati döntéshozók figyelmét kívánják felkelteni, illetve jelezni a valószínűsíthető klímaváltozás hatásaira való felkészülés sürgető feladatait. A VAHAVA projekt leglényegesebb javaslata várhatóan az lesz, hogy az Országgyűlés fogadjon el egy határozatot a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról – áll a VAHAVA honlapján.
Egyre szélsőségesebb időjárás
A VAHAVA projekt abból a indult ki, hogy a jelenlegi ismeretek alapján Magyarországon – hosszú távon – fokozatos felmelegedés, a nyári csapadék mennyiségének csökkenése és egyes szélsőséges időjárási események gyakoriságának, valamint intenzitásának növekedése várható. Erre az „éghajlati jövőképre” alapozható a felkészülés, az alkalmazkodás stratégiája és a különféle döntések, intézkedések. Fel kell készíteni a magyar lakosságot és gazdaságot egy valószínűsíthető szélsőséges időjárási állapot megjelenésére, illetve meg kell teremteni, illetve tovább kell fejleszteni a váratlanul jelentkező szélsőséges időjárási események káros hatásaira való gyors reagálás humán, szervezési, technikai, szervezeti és pénzügyi feltételeit – írják.
Leszögezik: nincs semmiféle garancia arra, hogy a Kárpát-medence éghajlata változatlan marad. A kutatók szerint mihamarabb dönteni és cselekedni kell. Felhívják a figyelmet arra: ha napjainkban megszűnne az üvegházhatású gázok kibocsátása, akkor is folytatódna a Föld felszínének melegedése az eddig felhalmozottak hatására.
A kutatók azt szorgalmazzák, hogy az időjárással és az éghajlattal kapcsolatos tudományos kutatások és a technológiai fejlesztések kapjanak prioritást a támogatások odaítélésénél.
Árvizek, özönvizek
Az összefoglaló kitér a közelmúlt jelenségekre is: a dunai, tiszai, hernádi árvízek sorozatára, a helyi özönvizekre, sárlavinákra, melyek „egyértelművé teszik, hogy függetlenül a valószínűsíthető
klímaváltozástól, foglalkozni kell az eddigi kárjelenségekkel, ezek okaival, a sokmilliárdos közvetlen és közvetett károk megelőzése, elhárítása érdekében”.
A szakemberek megállapítják: a vízkárok megjelenését növelte az, hogy a vízfolyás-medreket korábban kiegyenesítették, hogy a vízborítást elviselő vegetációt szántóvá vagy beépített területté alakították, hogy az egyes hidak, átereszek, vízelvezetők nem voltak a megfelelő állapotban. A belvízelvezetéssel kapcsolatban az átgondoltabb településfejlesztést, a hatékonyabb vízrendezési munkákat, a racionálisabb földhasználatot és a vízviszonyokat jobban figyelembe vevő agrotechnikát szorgalmazzák.
Az óvatos és részleges számítások és becslések szerint az eddigi kedvezőtlen időjárási események pénzben is kifejezhető káros hatásai számottevőek. Több év átlagában a károk és a szükséges védekezés költségeinek éves összege eléri a 150–180 milliárd forintot, ami megközelíti a GDP 1 százalékát. A klímaváltozás előrehaladásával a különféle veszteségek, s károk jelentősen megemelkedhetnek.
A kutatók szerint olyan Nemzeti Katasztrófavédelmi Alapot kell létrehozni, amely egyesíti az állam és a lakosság közös kockázatvállalását az elemi károk enyhítésére, és szélesíteni kell az időjárás káros hatásaival kapcsolatos élet- és vagyonbiztosítási választékok körét.
Átfogó hazai klímapolitikát sürgetnek
A szakértők szerint ki kell dolgozni egy átfogó hazai klímapolitikát, részben az üvegházgatású gázok mennyiségének csökkentésére, illetve a globális klímaváltozáshoz kapcsolódó szélsőséges meteorológiai és környezeti eseményekhez való alkalmazkodásra, valamint a káros hatások megelőzésére.
Magyar Péter nem csak Varga Judittal volt agresszív, a Tiszában is besokalltak + videó
