Ember okozta természeti csapás

Átfogó klímapolitikát sürgetnek a globális éghajlatváltozás hazai hatásaival, illetve az erre adható válaszokkal foglalkozó szakemberek. Rámutatnak: fel kell készülni és alkalmazkodni kell az éghajlatváltozáshoz. Ez utóbbi a jelenlegi ismeretek szerint fokozatos felmelegedést és a szélsőséges időjárási események gyakoribbá, intenzívebbé válását jelenti.

Ádám Kata
2005. 09. 24. 7:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a VAHAVA (változás – hatás – válaszadás) nevű, közös globális klímaváltozás projektje keretében elkészítette azt az összefoglaló dokumentumot, mely a globális klímaváltozás hazai hatásaival, illetve az erre adható válaszokkal foglalkozik. Az anyag készítői széles körű társadalmi-szakmai vitára bocsátják a dokumentumot, majd jövő tavaszra elkészítik zárójelentésüket, mellyel elsősorban a kormányzati, gazdasági és önkormányzati döntéshozók figyelmét kívánják felkelteni, illetve jelezni a valószínűsíthető klímaváltozás hatásaira való felkészülés sürgető feladatait. A VAHAVA projekt leglényegesebb javaslata várhatóan az lesz, hogy az Országgyűlés fogadjon el egy határozatot a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról – áll a VAHAVA honlapján.

Egyre szélsőségesebb időjárás

A VAHAVA projekt abból a indult ki, hogy a jelenlegi ismeretek alapján Magyarországon – hosszú távon – fokozatos felmelegedés, a nyári csapadék mennyiségének csökkenése és egyes szélsőséges időjárási események gyakoriságának, valamint intenzitásának növekedése várható. Erre az „éghajlati jövőképre” alapozható a felkészülés, az alkalmazkodás stratégiája és a különféle döntések, intézkedések. Fel kell készíteni a magyar lakosságot és gazdaságot egy valószínűsíthető szélsőséges időjárási állapot megjelenésére, illetve meg kell teremteni, illetve tovább kell fejleszteni a váratlanul jelentkező szélsőséges időjárási események káros hatásaira való gyors reagálás humán, szervezési, technikai, szervezeti és pénzügyi feltételeit – írják.

Leszögezik: nincs semmiféle garancia arra, hogy a Kárpát-medence éghajlata változatlan marad. A kutatók szerint mihamarabb dönteni és cselekedni kell. Felhívják a figyelmet arra: ha napjainkban megszűnne az üvegházhatású gázok kibocsátása, akkor is folytatódna a Föld felszínének melegedése az eddig felhalmozottak hatására.

A kutatók azt szorgalmazzák, hogy az időjárással és az éghajlattal kapcsolatos tudományos kutatások és a technológiai fejlesztések kapjanak prioritást a támogatások odaítélésénél.

Árvizek, özönvizek

Az összefoglaló kitér a közelmúlt jelenségekre is: a dunai, tiszai, hernádi árvízek sorozatára, a helyi özönvizekre, sárlavinákra, melyek „egyértelművé teszik, hogy függetlenül a valószínűsíthető
klímaváltozástól, foglalkozni kell az eddigi kárjelenségekkel, ezek okaival, a sokmilliárdos közvetlen és közvetett károk megelőzése, elhárítása érdekében”.

A szakemberek megállapítják: a vízkárok megjelenését növelte az, hogy a vízfolyás-medreket korábban kiegyenesítették, hogy a vízborítást elviselő vegetációt szántóvá vagy beépített területté alakították, hogy az egyes hidak, átereszek, vízelvezetők nem voltak a megfelelő állapotban. A belvízelvezetéssel kapcsolatban az átgondoltabb településfejlesztést, a hatékonyabb vízrendezési munkákat, a racionálisabb földhasználatot és a vízviszonyokat jobban figyelembe vevő agrotechnikát szorgalmazzák.

Az óvatos és részleges számítások és becslések szerint az eddigi kedvezőtlen időjárási események pénzben is kifejezhető káros hatásai számottevőek. Több év átlagában a károk és a szükséges védekezés költségeinek éves összege eléri a 150–180 milliárd forintot, ami megközelíti a GDP 1 százalékát. A klímaváltozás előrehaladásával a különféle veszteségek, s károk jelentősen megemelkedhetnek.

A kutatók szerint olyan Nemzeti Katasztrófavédelmi Alapot kell létrehozni, amely egyesíti az állam és a lakosság közös kockázatvállalását az elemi károk enyhítésére, és szélesíteni kell az időjárás káros hatásaival kapcsolatos élet- és vagyonbiztosítási választékok körét.

Átfogó hazai klímapolitikát sürgetnek

A szakértők szerint ki kell dolgozni egy átfogó hazai klímapolitikát, részben az üvegházgatású gázok mennyiségének csökkentésére, illetve a globális klímaváltozáshoz kapcsolódó szélsőséges meteorológiai és környezeti eseményekhez való alkalmazkodásra, valamint a káros hatások megelőzésére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.