Magyarország az Európai Bizottság számításai szerint 176 millió euró pozitív egyenleggel zárta 2004-et, a tagság első évét, azaz ekkora a különbség a hazánknak kifizetett pénzek, illetve a Budapest által a közös költségvetésbe befizetett összeg között. Miközben abszolút értékben a tíz új EU-tag közül ennél csak négynek – Lengyelországnak, Litvániának, Cseh- és Lettországnak – volt kedvezőbb az első éves mérlege, Magyarország esetében a legkisebb az elmozdulás a csatlakozás előtti utolsó évhez, 2003-hoz képest – derül ki az Európai Bizottság jelentéséből, amelyet a 2004-es büdzsé végrehajtásáról tett közzé.
Egy másik, az adminisztratív költségeket nem tartalmazó bizottsági kimutatás is arról tanúskodik, hogy a tízek közül hazánk tudta legkevésbé pénzre váltani az első évben a tagság nyújtotta előnyöket. Az adminisztratív költségeket kizáró egyenleg szerint (ezt 1999 óta tartják nyilván) Magyarország 2004-es bruttó nemzeti jövedelmének (GNI-jének) 0,25 százalékát (193,4 millió eurót) könyvelheti el nyereségként a tagság első éve után, ez valamennyi új tagállam közül a legalacsonyabb arány. Összehasonlításképpen: Litvánia esetében 2,13 százalék, míg Lengyelországnál a GNI 0,75, Csehországnál pedig a GNI 0,33 százaléka ez az adat – cikkezik a Világgazdaság.
Ugyanakkor Magyarországnak bizottsági források szerint közel 70 millió euróval kevesebb pénzt fizetett ki az Európai Unió az első évben, mint az Európai Bizottság 2002-es koppenhágai alkun alapuló előrejelzésében szerepelt. Egyébként nemcsak hazánk jutott kevesebb pénzhez, mint azt a koppenhágai megállapodás alapján sejteni lehetett, hanem Lengyelország, Szlovákia és Lettország is.
Trump aláírta a törvénybe foglalt ígéreteit
