A tavalyi költségvetési hiány a GDP hat százalékát tette ki, és ezt az adatot jelentettük az Eurostatnak – értesült a Világgazdaság. A Pénzügyminisztérium (PM) márciusban az eredményszemléletű (ESA) deficitet a GDP 5,4 százalékában jelölte meg, míg a zárszámadási törvényjavaslatban már 4,9 százalékos hiány szerepelt, ám a nyugdíjkorrekció hatása miatt ez 5,8 százalékos deficitként jelent meg.
A 0,4 százalékpontos emelkedés oka sokáig tisztázatlan volt, ám a pénzügyi tárca végül annyit közölt, hogy bizonyos önkormányzati kifizetésekkel növelte a kimutatott hiányt a Központi Statisztikai Hivatal, ugyanakkor ennek jogosságát a PM vitatja. A két intézmény közötti eltérés nem módszertani, hanem számszaki kérdés, mivel a kimutatások nem egyértelműek – tudta meg a Világgazdaság. A lap értesülései szerint a jelentős különbség oka az volt, hogy számos ellentétes hatású tétel eredőjéből alakult ki a magasabb deficit, ezek közül a legjelentősebb tételt az egyes agrárkifizetések elszámolása jelentette.
A Világgazdaság értesülése szerint a nyugdíjreform költségvetési hiányt érintő hatása mégsem 0,9, hanem 1,1 százalékpontra tehető, azaz a 4,9 százalékos deficit nem 5,8, hanem 6 százalékra ugrik. A lap információja szerint a KSH a két módszertan alapján számolva a 4,9, illetve a 6 százalékos adatot jelentette szeptember 1-jén az unió statisztikai hivatalának. A Világgazdaság értesülése szerint ezekkel a nézetkülönbségekkel van összefüggésben, hogy távozik a hivataltól Bablinák Erzsébet, költségvetési ügyekért felelős szakember.
(Forrás: Világgazdaság)
Petra Steger
„Épp a falnak vezetik Európát”
