A mostani beavatkozás során a Sió-csatorna vízelvezetési képességét tesztelik, és elvégzik a szükséges karbantartási munkákat – áll a minisztérium sajtóközleményében. A Sió-csatorna zsilipét a tó alacsony vízállása miatt öt éve nem nyitották ki. Az elmúlt időszak csapadékos időjárása miatt azonban az átlagos vízmélység elérte a 3,5 métert, a Balaton vízállása pedig 13 centiméterrel meghaladja a szeptember 1-jei 95 centiméteres szabályozási határértéket.
A siófoki vízmércénél 108 centiméter a vízállás – áll a dokumentumban. A szaktárca a tó vízszintjének csökkentését azzal indokolja, hogy „szélsőséges időjárási viszonyok esetén (hirtelen csapadék, erős széljárás) több déli parti településen (Fonyód, Balatonfenyves, Balatonboglár, Máriafürdő) elöntheti a partot a Balaton, súlyos kárt téve a part menti ingatlanokban.„
Illés: Imával pótolják a vizet?
Megjósolhatatlan, hogy milyen lesz a jövő év klímája itt a Kárpát-medencében. Amennyiben újra csapadékos idő köszönt ránk, még mindig egyszerűbb leereszteni a vizet, mint vízutánpótláson gondolkodni, „esőért imádkozni”. Véleményünk szerint kizárólag akkor szabad csökkenteni a Balaton vízszintjét, ha már valóban veszélyezteti a tóparti településeket. Erről ma szó sincs – írja közleményében Illés Zoltán, aki ma délelőtt felszólította a környezetvédelmi minisztert, hogy ne nyissa meg délután a Sió-csatornát lezáró zsilipet a Balatonnál.
A tó vízminőségének garanciája a magas vízállás. A korábbi években éppen a leeresztések miatt volt kevésbé tiszta a Balaton. Milyen érdekeket szolgál a tó lecsapolása? – tette fel a kérdést Illés.
A turizmusét és a természetvédelemét biztosan nem. Jó lehet esetleg azoknak, akik régóta szeretnének egy hajót feljuttatni a Sió-csatornán a Balatonhoz. Szolgálhatja ingatlanspekulánsok érdekét, akik újabb házsorokat építenének a szárazra került területekre – jelentette ki nyilatkozatában a fideszes politikus.
Mint emlékezetes: 2003-ban még arról tanácskozott a kormány, hogyan lehetne mesterségesen pótolni a hatalmas területekről visszavonuló tavat, amelynek már a kiszáradásáról is cikkeztek. Ebben az időszakban gyanús telekspekulánsok építettek be partmenti területeket és töltötték fel a tó egyes partszakaszait. A tó tönkretételét és az ingatlanspekulációkat egyes szakértők szerint akkor is egy meggondolatlan (?) vízleengedés tette lehetővé.
Újabb vízeresztésről dönthetnek
A Balaton vízszintjében érdemi változás a vízeresztés az első – ma kezdődő két hétig tartó – ütemének befejezésekor még nem várható – reagált Illés Zoltán közleményére Nagy Jenő (MSZP), a Balaton Fejlesztési Tanács alelnöke, hozzátéve: szeptember második felében a kialakuló hidrológiai helyzet alapján születik újabb döntés a vízeresztés mértékének további növeléséről, illetve esetleges szüneteltetéséről.
A szocialista politikus közleményében kiemeli: augusztus 1-23. között átlagban 180 milliméter csapadék hullott a Balaton vízgyűjtő területére – 1921 óta augusztusban ennyi csapadék még nem hullott, az eddigi maximum 170 milliméter volt 1938-ban. Nagy Jenő hangsúlyozza: a szeptembertől márciusig tartó téli félévben a tó maximális szabályozási vízszintje 95 centiméter – ez az alacsonyabb vízállás teszi lehetővé a téli többletcsapadék befogadását és a tókörnyéki települések víz- és jégkárainak csökkentését.
Hat éve nem történt ilyen, Olaszország ismét szakaszgyőztest ünnepelhet a Tour de France-on
