Újabb kormányzati támadás az egyházak ellen

Göncz Kinga újratárgyaltatná a magyar-vatikáni megállapodást, mert szerinte az egyház által működtetett szociális intézmények másfélszer annyi támogatást kapnak, mint az önkormányzati vagy civil fenntartásúak. Göncz állítását nemcsak Veres András katolikus, és Bölcskei Gusztáv református püspök cáfolja, hanem Horn Gyula, a szerződést aláíró egykori miniszterelnök is.

Újratárgyaltatná az 1997-es magyar-vatikáni megállapodást az esélyegyenlőségi miniszter. Göncz Kinga állítja: az egyház által működtetett szociális intézmények másfélszer annyi támogatást kapnak ugyanannak a szociális feladatnak az ellátására, mint az önkormányzati vagy civil fenntartásúak, ez pedig esélyegyenlőtlenséget okoz.

A miniszter véleménye szerint a költségvetés tervezhetősége szempontjából nehéz helyzetet teremthet az egyházi normatíva. Gönz Kinga úgy látja, kialakult egy olyan tendencia, hogy önkormányzati intézmények alakulnak át egyházi fenntartású intézménnyé amiatt, hogy garantáltan megkapják a kiegészítést is. A vatikáni megállapodás értelmében az egyházaknak alanyi jogosultsága van arra, hogy intézményeket alapítsanak és az intézményhez tartozó normatívát is lehívhassák – mondta a miniszter.

Veres András katolikus püspök szerint nemzetközi viszonylatban példátlan lenne felrúgni egy nemzetközi megállapodást. Az egyházi intézmények szintén megkapják az alapnormatívát, azon felül a fenntartó, minisztériumtól kapják meg azt a kiegészítőt, amely szükséges az intézmény működtetéséhez – mondta a Magyar Rádiónak Veres András. Hozzátette: ez az egyházi kiegészítő nem lehet több, mint az állami intézményeknek nyújtott, mivel ők a következő évben azt a kiegészítőt kapják, amit az állami intézmények kaptak az előző évben, vagyis annak az átlagát veszik, és azt kapják meg egy évvel később. Szomorú, hogy újra és újra egyházellenes támadások kapnak lábra – fogalmazott Veres András.

Bölcskei Gusztáv református püspököt megdöbbentették Göncz Kinga szavai, mivel alig egy hete a Szociális Minisztériumban tárgyaltak vele az új szociális törvényről, ahol a miniszter többször hangoztatta, milyen nagyra értékeli az egyházak szerepét. Véleménye szerint mindez kísértetiesen hasonlít ahhoz, ami tavaly ősszel kezdődött az egyházi iskolákkal. Mint mondta, semmi másról nincs szó, csak az azonos feltételek biztosításáról, mert az önkormányzati intézmények ugyanolyan összegből gazdálkodnak, csak ők ezt nem a kiegészítő normatíva formájában kapják meg, hanem más csatornákon. Nem igaz, hogy tömegesen adnak át önkormányzatok szociális intézményeket – szögezte le a Magyar Rádiónak Bölcskei Gusztáv, hozzátéve: a református egyház az elmúlt öt évben két ilyen intézményt vett át.

Göncz Kinga személyes véleménye és nem az MSZP álláspontja, hogy a vatikáni megállapodás felülvizsgálatára van szükség – minősítette az esélyegyenlőségi miniszter kijelenetését Horn Gyula volt miniszterelnök a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában.
– Ezt személyes véleménynek tekintem, ami nem a párt, az MSZP kormányának a pozíciója, azzal nem tudnék egyet érteni –fogalmazott Horn Gyula. Épp az az értelme ennek az egyezménynek, hogy az egyházi intézményeket, azok gazdálkodását, pénzügyi lehetőségeit a világi intézmények szintjére emeli – magyarázta a vatikáni megállapodást annak idején aláíró egykori miniszterelnök. Horn Gyula szerint nem szabad olyan „vonalat vinni”, amely meggyengítené az egyház szociális, karitatív tevékenységét.

Horn Gyula mai megjegyzése a vatikáni-magyar szerződést ért Göncz Kinga-féle támadásra az aláíró következetességét tükrözi. Az egyházak társadalmi szerepével kapcsolatos megjegyzése pedig, az ideológiai szempontokon felülemelkedő politikus véleménye – fogalmaz közleményében Harrach Péter (Fidesz). Az ellenzéki politikus nem támogatná az egyházak érdekeinek olyanfajta képviseltét, amely nincs tekintettel a társadalom egészének helyzetére; de megengedhetetlennek tartja, ha valaki egyházak nélküli társadalomban gondolkodva meg akarja fosztani az embereket az egyházak össztársadalmat szolgáló tevékenységétől. Igazat mond a volt miniszterelnök, amikor azt állítja, az egyházi intézmények jelenleg is működő finanszírozása ugyanazt a színvonalat biztosítja, amit a jól gazdálkodó önkormányzati intézmények is nyújtani tudnak – fogalmazott.

Harrach Péter rámutatott: a közelmúltban az oktatási és szociális kormányzat több megnyilatkozásában megtévesztő adatok szerepeltek. Ezen megnyilatkozások az egyházi intézmények háttérbe szorítását célozzák; valójában az ott tanuló diákokat, és az ott gondozott időseket és fogyatékkal élőket diszkriminálják. Eszmei szempontoktól független társadalmi érdek az egyházak által vállalt szolgálat és az ennek terepet adó intézmények szabad működésének biztosítása – vélekedett Harrach Péter szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.