A madárinfluenza állategészségügyi probléma

A magyar szakminiszterek szerint jelenleg a madárinfluenza állategészségügyi probléma és nem humánbetegség. Az egészségügyi miniszter közölte: minden segítséget megadunk Romániának, kivéve az oltóanyagot. A madártani szakértők szerint a vonuló madarak által, közvetlen úton nem juthat el a vírus országunkba, a humán megbetegedések a Délkelet-Ázsiai baromfitelepekkel hozhatók összefüggésbe.

Nem humánbetegség

A madárinfluenza jelen pillanatban állategészségügyi problémal és nem humánbetegség – jelentette ki egybehangzóan az egészségügyi, illetve az agrárminiszter azt követően, hogy megbeszélést folytattak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a madárinfluenza elleni védekezésről. A sajtótájékoztatón szó esett a megelőző intézkedésekről, a román-magyar kapcsolattartásról. Rácz Jenő egészségügyi miniszter közölte: Magyarország minden segítséget megad a román hatóságoknak, kivéve az oltóanyag átadását. Gráf József földművelésügyi miniszter hangsúlyozta: egyelőre alacsony annak kockázata, hogy vadmadarak hozzák be a vírust, de az EU tagállamai, így hazánk is figyelemmel kíséri mind háziszárnyas-, mind a vadmadár-állományt.

Az országos tisztifőorvos szerint jelenleg nincs szükség a magyar lakosság tömeges oltására. Bujdosó László elegendőnek tartja, hogy csak az állatorvosok és a baromfitelepen dolgozók kapják meg a vakcinát – hangzott el az Info Rádióban. A rádiónak Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára azt hangsúlyozta: a kormánynak megvan az akcióterve madárinfluenza esetére.

Ázsiában egyébként 2003 óta 65 ember vesztette életét madárinfluenzában.

Madárról madárra

Vojnik Mária aláhúzta: a Romániában talált vírus madarak közt terjed, igaz, megfertőzheti az embert cseppfertőzéssel, madarak tolláról, porról, emberről emberre azonban nem terjed. Még abban sem lehetünk száz százalékig biztosak, hogy ez a madárinfluenza okozta a romániai tömeges baromfi- és madárelhullást – tette hozzá az államtitkár, aki elmondta azt is: Romániában – ahol pénteken fedezték fel az első madárinfluenza-gyanús eseteket – a mintákat kiküldték az európai nemzetközi laboratóriumokba, jelenleg folyamatban van az adatok és a vizsgált eredmények visszaellenőrzése. A távirati iroda értesülése szerint szerdára elkészülnek a romániai és törökországi teszteredmények.

Karantén és importtilalom

Magyarország és Lengyelország – Ausztriához hasonlóan – importtilalmat rendelt el a Romániából származó húsra, élőállatra és tollra. Az Európai Unió pedig mától betiltotta a Törökországból érkező szárnyas és toll behozatalát, miután az országban madárinfluenza-fertőzést jelentettek. Romániával szemben nem rendeltek el hasonló intézkedést, mivel a virológiai elemzések Romániában nem erősítették meg a vírus jelenlétét.

Romániában egyébként több falut karantén alá helyeztek és többszáz szárnyast levágtak. A román hatóságok megtiltották a vadászatot az érintett területen, ahol a lakosság felét már beoltották a kórokozó ellen. Egy orvoscsoport folyamatosan vizsgálja a területen élőket.

Polgár Viktor, a Külügyminisztérium szóvivője közleményben tudatta: Románia keleti országrészének több megyéjében beutazási tilalmat rendeltek el. „Felhívjuk a magyar állampolgárok figyelmét, hogy romániai utazásuk előtt a Külügyminisztérium Konzuli és Igazságügyi Együttműködési Főosztályától kérjenek tájékoztatást, mivel a helyzet óráról-órára változik” – írja a szóvivő.

MME: Magyarország kevéssé veszélyeztetett

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerint a madárvonulási útvonalak ismeretében biztosra vehető, hogy Magyarországra közvetlen módon, vonuló madarak által nem juthat el a vírus, mivel sem a Kárpát-medencében, de egész Európában nincs olyan átvonuló, vagy itt telelő madárfaj, amelyik vonulása során rendszeresen előfordul Délkelet-Ázsiában vagy a jelenleg fertőzött területeken. A hozzánk vonuló madarakkal csak közvetett úton kerülhet a vírus, úgy, hogy a fertőzött területek, valamint Kelet-Európa fészkelő madarai a vonulásuk során vagy a telelőterületeiken érintkeznek egymással – ennek valószínűsége a fertőzött területektől egyre távolabb haladva erősen csökken – olvasható az egyesület honlapján. Karcza Zsolt, a Madárgyűrűzési Központ vezetője szerkesztőségünknek elmondta: nincs olyan Magyarországon fészkelő madár, amely a Duna-deltánál rendszeresen megtalálható. Előfordulhat – főleg sirályoknál –, hogy vannak átmozgások, de ez nem jellemző – tette hozzá a szakember. Arra a kérdésre, hogy Dél-Szibériából – ahol egy baromfi-nagyüzemben ütötte fel a fejét a vírus – nem érkezhetnek-e fertőzött madarak Magyarországra, elmondta: a mi útvonalainkat nem a Szibériából, hanem az Uraltól nyugatra eső részekről érkező madarak használják.

Városi madarak nem terjesztik

Az MME tudomása szerint magas patogenitású (azaz megbetegítő képességű) vírusfertőzést eddig 3 vonuló madárfajban mutattak ki (indiai lúd, halászsirály, barnafejű sirály), amelyek közül egyik sem figyelhető meg rendszeresen Európában. A vad madarak közül a vízimadarakról, és közülük is elsősorban a récefélékről (Anatidae) tudjuk, hogy szervezetükben szinte minden madárinfluenza altípus megtalálható, méghozzá úgy, hogy a fertőzés náluk az esetek többségében tünetmentes marad. A többi vonuló madárfaj, amelyeket a vírus klinikailag is megbetegít, nem tudja nagy távolságra hurcolni a fertőzést, hiszen a legyengült, beteg madarak általában nem jutnak messzire. Az eddig rendelkezésre álló információk alapján a városi madarak, a galambok, házi verebek, varjak nem terjesztenek madárinfluenzát.

Az egyesület szakértői hangsúlyozzák: nincs példa arra, hogy a vírus fertőzött vad madarakról átadódott volna emberre. A jelentéktelen számú eddigi humán megbetegedés a Délkelet-Ázsiai zsúfolt baromfitelepeken a fertőzött baromfival való közvetlen kapcsolatra vezethető vissza – teszik hozzá, megjegyezve: a vadon élő madarak kilövése, gyérítése a fertőzés megállítására teljesen értelmetlen cselekedet, sőt, a vadászat során elkerülhetetlen a lelőtt madarakkal való közvetlen emberi érintkezés, ami potenciálisan növeli a fertőzés veszélyét.

Természetvédelmi kockázat

A madárinfluenzának a gazdasági és a potencális egészségügyi kockázatok mellett, természetvédelmi kockázata is van – hívják fel a figyelmet. Becslések szerint a globálisan veszélyeztetett indiai lúd világállományának akár 5-10 százaléka is elpusztulhatott a Kínában kitört járvány kapcsán, és más veszélyeztetett fajoknál is kockázatot jelenthet a fertőzött baromfiállományokkal való találkozás.

(MNO, Info Rádió)