Magyarországon több mint tízmillió tűzhely, vízmelegítő, konvektor, falikazán, kombikazán és kiskazán működik lakossági tulajdonban, s ezek legalább 10-15 százaléka biztonságtechnikai szempontból, 30-40 százaléka pedig energetikai szempontból elavult a Magyar Épületgépészek Szövetsége (MÉGSZ) becslése szerint.
A szakértők úgy látják: ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy a földgázfogyasztóknak csak kisebb része vizsgáltatja meg gázkészülék-szerelővel a berendezéseket, de ők is általában csak akkor, ha működési rendellenességet tapasztalnak. A gazdaságos és biztonságos működéshez azonban évente karbantartásra van szükség – hangsúlyozzák közleményükben.
Szakmai körök szerint nagyon sok a „látens eset”: ahol nincs halott vagy súlyos sérült, ott az egészségkárosodás, az anyagi kár és az életminőség romlása többnyire rejtve marad.
A szövetség szerint a balesetek bekövetkezésében gyakran döntő szerepet játszik, hogy a fogyasztók nem ismerik vagy lebecsülik a gáz használatával járó veszélyt. Hangsúlyozzák: gázszag észlelése esetén a gáz lezárásával, a gyújtóhatás elkerülésével, megfelelő szellőztetéssel mindent meg kell tenni a biztonság érdekében, és mielőbb szakemberhez kell fordulni, hiszen a gáz levegővel keveredve robbanó elegyet képez, amely mindenféle gyújtóhatás esetén azonnal robban. A gázfelhasználás során a nem megfelelően megoldott égéstermék-elvezetés miatt a lakásba jutó égéstermék is veszélyes. Az égéstermékben mindig jelen lévő szén-dioxid légzészavart és fulladást okoz, a szén-monoxid pedig már igen kis mennyiségben belélegezve is halálos méreg. A jellegzetes égéstermékszag azonnali intézkedést követel, a gyakrabban előforduló enyhe fejfájás pedig komoly figyelmeztető jel lehet, hogy a lakásban lévő gázkészülék hibás – áll a közleményben.
A tökéletlen égésnek oka lehet a készülék elégtelen légellátása is. Egy átfolyós vízmelegítő vagy átlagos falikazán gázfogyasztása 2-3 köbméter óránként. Ez annyit jelent, hogy egy ilyen készülék megfelelő üzeméhez legalább 20-30, de inkább 50-60 köbméter friss levegőnek kell bejutni a helyiségbe a szabad légtérből. Ha ez a légmennyiség nem tud bejutni, akkor a készülékben az égés tökéletlenné válik: koromképződéshez, a keletkező szén-monoxid megnövekedéséhez, gazdaságtalan üzemhez és balesetveszélyhez vezet. Ha azt tapasztaljuk, hogy a gázkészülék a szabadba vezető ajtó kinyitásakor szinte „fellélegzik”, a láng megváltozik, akkor bizonyos, hogy zárva tartott ajtó és ablakok esetében nem megoldott a szükséges égési levegő bejutása.
A napjainkban elterjedt fokozott légzárású nyílászárók a gázkészülék működése szempontjából kedvezőtlenek, mert az égéshez szükséges levegőt nem, vagy csak alig engedik be. Ezért ilyen nyílászárót a gázkészüléket tartalmazó helyiségen nem szabad alkalmazni – hívják fel a figyelmet. Ezért is tartja
jónak a MÉGSZ, hogy új építkezés esetén a terv engedélyezésénél már kérik a légpótlás megoldását is. A régi lakások és épületek nyílászárócseréje esetén azonban ilyen kötelezettség nincs, így ez egyelőre megoldatlan probléma – írják.
A szakmai szövetség arra is felhívja a figyelmet, hogy a készülék hőcserélőinek lamellái közötti külső szennyeződés és a belső vízkőlerakódás a készülék élettartamának lerövidülésén és a közvetlen balesetveszélyen túl hatásfokromlást is előidéz, mivel hőszigetelő réteget képez, amely akadályozza az égéstermék hőátadását. A használati víz nem lesz elég meleg, a kazán nem melegíti fel kellően a lakást. Kárt okoz a környezetbe feleslegesen kibocsátott égéstermék is. A készüléktulajdonosok nagy része hajlamos ilyenkor rossz gázminőségre gyanakodni, pedig először a saját készülékének állapotát kellene megvizsgáltatnia.
Németországban, ahol a gázkészülék-állomány nem annyira elöregedett mint nálunk, törvény írja elő a készülékek évenkénti kötelező felülvizsgálatát. A Magyar Épületgépészek Szövetsége a készülék egy-, de legalább kétévenként történő átvizsgáltatását javasolja. Ha pedig gázszagot, égéstermékszagot érzünk, a készülék burkolata megérinthetetlenül meleggé (65 Celsius-fok feletti hőmérsékletűvé) válik, vagy csökken a készülék teljesítménye, ne késlekedjünk szakemberhez fordulni.
A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól
