Amikor gáz van...

A hazai gázberendezések 10-15 százaléka biztonságtechnikai, 30-40 százaléka pedig energetikai szempontból elavult a Magyar Épületgépészek Szövetsége becslése szerint. A helyzetet súlyosbítja, hogy az éves karbantartást csak a fogyasztók kis része végezteti el, holott a szakértők szerint nagyon sok a közvélemény elé nem kerülő baleset.

MNO
2005. 10. 09. 3:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarországon több mint tízmillió tűzhely, vízmelegítő, konvektor, falikazán, kombikazán és kiskazán működik lakossági tulajdonban, s ezek legalább 10-15 százaléka biztonságtechnikai szempontból, 30-40 százaléka pedig energetikai szempontból elavult a Magyar Épületgépészek Szövetsége (MÉGSZ) becslése szerint.

A szakértők úgy látják: ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy a földgázfogyasztóknak csak kisebb része vizsgáltatja meg gázkészülék-szerelővel a berendezéseket, de ők is általában csak akkor, ha működési rendellenességet tapasztalnak. A gazdaságos és biztonságos működéshez azonban évente karbantartásra van szükség – hangsúlyozzák közleményükben.

Szakmai körök szerint nagyon sok a „látens eset”: ahol nincs halott vagy súlyos sérült, ott az egészségkárosodás, az anyagi kár és az életminőség romlása többnyire rejtve marad.

A szövetség szerint a balesetek bekövetkezésében gyakran döntő szerepet játszik, hogy a fogyasztók nem ismerik vagy lebecsülik a gáz használatával járó veszélyt. Hangsúlyozzák: gázszag észlelése esetén a gáz lezárásával, a gyújtóhatás elkerülésével, megfelelő szellőztetéssel mindent meg kell tenni a biztonság érdekében, és mielőbb szakemberhez kell fordulni, hiszen a gáz levegővel keveredve robbanó elegyet képez, amely mindenféle gyújtóhatás esetén azonnal robban. A gázfelhasználás során a nem megfelelően megoldott égéstermék-elvezetés miatt a lakásba jutó égéstermék is veszélyes. Az égéstermékben mindig jelen lévő szén-dioxid légzészavart és fulladást okoz, a szén-monoxid pedig már igen kis mennyiségben belélegezve is halálos méreg. A jellegzetes égéstermékszag azonnali intézkedést követel, a gyakrabban előforduló enyhe fejfájás pedig komoly figyelmeztető jel lehet, hogy a lakásban lévő gázkészülék hibás – áll a közleményben.

A tökéletlen égésnek oka lehet a készülék elégtelen légellátása is. Egy átfolyós vízmelegítő vagy átlagos falikazán gázfogyasztása 2-3 köbméter óránként. Ez annyit jelent, hogy egy ilyen készülék megfelelő üzeméhez legalább 20-30, de inkább 50-60 köbméter friss levegőnek kell bejutni a helyiségbe a szabad légtérből. Ha ez a légmennyiség nem tud bejutni, akkor a készülékben az égés tökéletlenné válik: koromképződéshez, a keletkező szén-monoxid megnövekedéséhez, gazdaságtalan üzemhez és balesetveszélyhez vezet. Ha azt tapasztaljuk, hogy a gázkészülék a szabadba vezető ajtó kinyitásakor szinte „fellélegzik”, a láng megváltozik, akkor bizonyos, hogy zárva tartott ajtó és ablakok esetében nem megoldott a szükséges égési levegő bejutása.

A napjainkban elterjedt fokozott légzárású nyílászárók a gázkészülék működése szempontjából kedvezőtlenek, mert az égéshez szükséges levegőt nem, vagy csak alig engedik be. Ezért ilyen nyílászárót a gázkészüléket tartalmazó helyiségen nem szabad alkalmazni – hívják fel a figyelmet. Ezért is tartja
jónak a MÉGSZ, hogy új építkezés esetén a terv engedélyezésénél már kérik a légpótlás megoldását is. A régi lakások és épületek nyílászárócseréje esetén azonban ilyen kötelezettség nincs, így ez egyelőre megoldatlan probléma – írják.

A szakmai szövetség arra is felhívja a figyelmet, hogy a készülék hőcserélőinek lamellái közötti külső szennyeződés és a belső vízkőlerakódás a készülék élettartamának lerövidülésén és a közvetlen balesetveszélyen túl hatásfokromlást is előidéz, mivel hőszigetelő réteget képez, amely akadályozza az égéstermék hőátadását. A használati víz nem lesz elég meleg, a kazán nem melegíti fel kellően a lakást. Kárt okoz a környezetbe feleslegesen kibocsátott égéstermék is. A készüléktulajdonosok nagy része hajlamos ilyenkor rossz gázminőségre gyanakodni, pedig először a saját készülékének állapotát kellene megvizsgáltatnia.

Németországban, ahol a gázkészülék-állomány nem annyira elöregedett mint nálunk, törvény írja elő a készülékek évenkénti kötelező felülvizsgálatát. A Magyar Épületgépészek Szövetsége a készülék egy-, de legalább kétévenként történő átvizsgáltatását javasolja. Ha pedig gázszagot, égéstermékszagot érzünk, a készülék burkolata megérinthetetlenül meleggé (65 Celsius-fok feletti hőmérsékletűvé) válik, vagy csökken a készülék teljesítménye, ne késlekedjünk szakemberhez fordulni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.