A fejlett országok adataival összehasonlítva alacsony, mindössze 15 százalékos Magyarországon a felsőfokú végzettségűek aránya – derül ki az OECD összesítéséből. A világ harminc fejlett országát tömörítő szervezet kimutatása szerint az átlag 24 százalék – írja a Reggel című lap.
Magyarországon a 90-es évek elején kezdődött a felsőoktatásban tanulók számának növelése. Az OECD felmérése a 25-64 év közöttiek felsőfokú végzettségéről szól, tehát az érintett korosztályok többsége még az előző évtizedekben szerzett oklevelet – mondta a Reggelnek Szövényi Zsolt, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője. Korábban összesen százezer alatt volt a felsőfokú képzésben résztvevők száma évente, míg most négyszer annyian, 400-420 ezren tanulnak egyetemek és főiskolák évfolyamain. A fiatal korosztályokból kikerülő diplomások jelenlegi arányával Magyarország az európai középmezőnyben van.
A diplomások helyzete kedvező a munkaerőpiacon, de azzal szembe kell nézni, hogy egyre csökken azok aránya, akik végzettségüknek megfelelő állásban tudnak elhelyezkedni – állítja Kutas János, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium vezető főtanácsosa. Már most is érzékelhető, hogy az egyetemekről kikerülve egyre kevesebben találnak megfelelő állást: jelenleg már a diplomások negyede nem a végzettségének megfelelő poszton dolgozik, míg a '80-as években ez az arány a tíz százalékot sem érte el.
A túlképzés egyébként világjelenség – fejtette ki a főtanácsos. A fejlett országokra is az jellemző, hogy diplomások nagy arányban nem tudnak a végzettségüknek megfelelő állást találni. Ott azonban ezzel már korábban szembesültek, így ezen a sokkon már túl vannak. Emellett a munkaerőpiac hagyományosan sokkal mobilabb, van lehetőség a részmunkaidős foglalkoztatás sokféle formájára.
(Reggel)
Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij változásokat jelentett be
