Cséfalvay Zoltán: Az azonban már igazán meglepő, hogy most, tizenöt esztendővel a rendszerváltozás után, Magyarországon újra itt vannak a menyétszavak.
Vegyük például a jövő évi költségvetést és annak kulcsszavát: bátorság. Szeptember közepén, a parlamenti szezonnyitón megtudhattuk, hogy bátor költségvetés készül. Az államháztartás hiánya jövőre a bruttó hazai termékhez viszonyítva 2,9 százalékos lesz, vagyis éppen alatta az euró bevezetéséhez szükséges háromszázalékos értéknek. Ám szeptember végén jött Joaquín Almunia, az unió pénzügyi biztosa, tartott egy számviteli gyorstalpalót a magyar állami pénzügyek irányítóinak, és egy csapásra kiderült: az unió nem veszi be az autópályák finanszírozására kitalált trükköt. Október elején már azt is megtudhattuk, hogy jövőre a kis számviteli trükk miatt (és persze 2006-ban választások is lesznek) jóval nagyobb, 4,7 százalékos hiánnyal számol a kormány. Ezzel ugyan egy csapásra elúszott az euró bevezetésének 2010-es dátuma, a bátorság viszont megmaradt. Mert, mint hangzott kormánykörökből, az az igazán bátor költségvetés, amelyik nem úgy ugrál, ahogy Brüsszelben fütyülnek, amelyik fontosabbnak tartja, hogy autópálya legyen, mintsem elhamarkodottan euró. Aztán október közepén hirtelen kiderült, mégiscsak lesz 2010-ben euró, de a jövő évi költségvetés nem változik, vagyis a valódi bátorság, a költségvetés kiadási oldalának mintegy ezermilliárdos lefaragása már a következő kormányra marad.
(Magyar Nemzet, 2005. október 27.)
A Hunyadi-sorozatról is tanácskoznak a Tokaji Írótáborban
