Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin Stoiber „mellék-külpolitikája” Béccsel című, müncheni keltezésű írásában foglalkozik Bajorország külügyi akciójával.
Napokig blokkolták az osztrákok a török csatlakozási tárgyalások megkezdését. E törekvésüket a szomszédos Bajorország támogatta, mivel a bécsi és müncheni kormány feltétlenül a teljes jogú EU-tagsághoz szeretné juttatni Horvátországot.
Nyílt titoknak számít Brüsszelben – annak ellenére, hogy Horvátország nem adta ki Ante Gatovinát –, hogy a török csatlakozás ügyében tanúsított osztrák blokád hozta ismét mozgásba a zágrábi csatlakozás kapcsán az uniót.
A CSU külpolitikusai hálásak az osztrák ellenállásáért: „a csatlakozási tárgyalások megkezdését Törökországgal az EU 1957 óta legnagyobb hibájának tartom” – nyilatkozta a párt EP-képviselője, Markus Ferber. – Ami elválaszt, sokkal nagyobb, mint ami összeköt Törökország esetében. Az „uniós csúcstalálkozók hazugságaival” fel kellene hagyni végre. Törökországgal ellentétben „Horvátország kiválóan passzol az EU-hoz”, ott ugyanis például hatottak a felvilágosodás elvei – tette hozzá.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap Bern az uniós csatlakozási kérvény visszavonásáról tanácskozik címmel közöl cikket. A négy svájci koalíciós pártból három képviselője felhívta a berni kormányt, vonja vissza az 1992-ben megtett uniós csatlakozási kérelmét. A liberális FDP, a kereszténydemokrata CVP, valamint a Svájci Néppárt (SVP) egy-egy képviselője szerint a legutóbbi európai uniós népszavazások után a kérelem elveszítette legitimációját.
Politikai értelemben a belépési kérelmet az EU előszobájának számító Európai Gazdasági Térségbe történő svájci csatlakozást elutasító 1992. novemberi népszavazás óta jegelték. Az erős EU-szkepszis ellenére a kormány nem kívánta teljesen feladni Svájc teljes jogú EU-tagságának lehetőségét.
Beadványukban a képviselők a kétoldalú szerződéseket „optimális megoldásnak” nevezik, hiszen a svájci gazdaság előnyei jobban megőrizhetőek maradnak függetlenségük esetén. Ezzel szemben az EU-tagság a svájci semlegességi politikát, a föderalizmust, a közvetlen demokráciát és az ország gazdasági mozgásterét jelentősen korlátozná – érvelnek a beadványt készítő képviselők.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A vezető német konzervatív napilap Spanyolország és Marokkó „Marshall-tervet” követel Afrika számára című, melillai keltezésű írásában foglalkozik a két ország határán kialakult drámai helyzettel. Spanyolország csatlakozott Marokkó, Fekete-Afrika és a Maghreb államai számára „Marshall-tervet” követelő álláspontjához. E terv célja az lenne, hogy gátat vessen a térségből Európa irányába tartó menekültáradatnak, mely a következő években még intenzívebbé válhat – írja a lap.
A két, Észak-Afrikában fekvő spanyol város kormányzói megpróbáltak a kevésnek bizonyuló eddigi akadályok mellé egy harmadikat is létrehozni. Ez egy két méter magas betonoszlopokon álló három méter széles „drót labirintust”, valamint korai riasztást szolgáló szenzorokat és videokamerákat foglalna magában a nagyjából tíz-tíz kilométer hosszú ceutai és melillai határon, ami a tervek szerint év végére készülne el. A külső szögesdrótakadály, melyeken a menekültek nem csak súlyos sebesüléseket szenvedtek, de már halálesetek is történtek, ezzel „feleslegessé” válna.
A spanyol védelmi miniszter, aki Zapatero utasítására a rendőrség megerősítése érdekében több századot is átküldött az anyaországból, védelmébe vette a bevetési szabályokat, melyek a „tűzparancsot” kifejezetten tiltják. Úgy fogalmazott: a katonák ugyan önvédelemre használhatják fegyvereiket, az azonban „elképzelhetetlen”, hogy tüzet nyissanak a többnyire fegyvertelen illegális bevándorlókra, még ha azok köveket hajigálnak is.
Az ellenzéki városivezetők szerint a kormányfő már bebizonyította „teljes inkompetenciáját”. Úgy vélik: a kormány nem védi eléggé az országhatárokat, illetve tétlensége és hiányzó előrelátása révén egy helyi problémát hagyott nemzetközi konfliktussá növekedni.
origo.hu
Súlyos baleset történt Bicskénél, óriási a dugó
