Éjfélig is eltarthat a mai szavazási dömping az Országgyűlésben

Napirend előtt felszólalásában Áder János azt kérdezte a miniszterelnöktől, ki a felelős azért, hogy nő az államadósság és miért beszél össze-vissza Gyurcsány Ferenc az euró bevezetésével kapcsolatban? Az interpellációkban szó esett a gázáremelésről, az elmaradt budapesti fejlesztésekről, és a kormány „szegényellenes szegényellenes” programjáról is.

Áder: Aki ígér, annak teljesítenie is kell

– Egy kormány nem lehet olyan felelőtlen, hogy csak ígérni tudjon. Aki ígér, annak teljesítenie is kell.„ Tudja-e Miniszterelnök Úr, hogy ki mondta ezt? Ön mondta 2004. november12-én. A múlt héten Ön csak annyira volt bátor, hogy egy viszontválaszában – amire már nincs alkalma válaszolni az ellenzéknek – szóba hozza az euró bevezetésének ügyét. Ha a múlt hét gazdasági történéseit nézzük, azt látjuk, hogy gyengül a forint, esik a tőzsdeindex, a kormány magyarázkodásait komolytalannak tartják a külföldi elemzők, Brüsszel pedig újabb rovót ad Magyarországnak. Hetek óta vitatéma, hogy miért nő az államadósság, az államháztartási hiány és miért beszél össze-vissza Gyurcsány Ferenc az euró bevezetésével kapcsolatban. Egyetlen kérdést, azonban még senki sem tett fel: Ki a felelős azért, hogy ez a helyzet bekövetkezhetett? Ki a felelős, hogy ide jutottunk? – tette fel a kérdést Áder János. Mint mondta: Gyurcsány Ferenc tapasztalatlanságát jól mutatja, hogy az unióban még soha nem fordult elő, hogy egy országot kétszer egymás után azért figyelmeztessenek, mert nem teljesíti a saját maga által vállalt célkitűzéseket. Leszögezte: ezek után csak egy kérdés maradt. Honnan, kiktől veszi el a kormány azt az évi 300 milliárdot, ami az euró 2010-es bevezetéséhez szükséges?

Kóka: Milyen alapon bírál a Fidesz?

Kóka János gazdasági miniszter válaszában azt kérdezte: „milyen alapon bírál bennünket a költségvetés folyamataiért az a Fidesz, amelyik több, mint kilenc százalékos költségvetési hiányt hagyott ránk 2002-ben”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a maastrichti kritériumok a kilencvenes évek elején olyan országokra lettek szabva, ahol az infrastruktúra fejlettsége nyolcvan-kilencven százalék fölött volt. Kiemelte, hogy a kormány a kritériumok teljesítése érdekében gyorsítja a gazdaság növekedését, építi az autópályákat, és kisebb államot tervez.

Lázár: A luxusbaloldalnak nem okoz gondot a gázáremelés

Az idei évben több mint 40 százalékkal nőtt a gáz ára a hazai kis és középvállalkozóknál, és ami a kereskedőknél többletteher, az előbb-utóbb a lakosság számára is az – mondta interpellációjában Lázár Mózes fideszes képviselő hétfőn. – Miért van erre szükség, ha valóban kirobbanóan sikeres az ország. Mint ahogy azt sem értem, hogy miért emelik egyébként rendkívül szokatlan módon immáron harmadik alkalommal ebben az évben a gáz árát a vállalkozók számára – hangsúlyozta. Hozzátette: lehet, hogy a számlát Kóka miniszternek vagy Gyurcsány Ferencnek nem gond kifizetni, de azoknak, akik nem élnek luxus körülmények között, azoknak igenis probléma, hogy miből állják a cechet.

Dióssy Gábor, a gazdasági tárca politikai államtitkára a beszerzési árak drasztikus emelkedésével indokolta a gázáremeléseket. Ezzel összefüggésben azt hangoztatta, hogy a hazai szükséglet mintegy 80 százaléka külföldről származik. Az államtitkár szerint más országokban még nagyobb mértékben nőttek a gázárak, Magyarországon viszont a kompenzációs rendszer bevezetése miatt az emberek kevésbé érzik a drágulást.

Lázár Mózes viszontválaszában a kereskedelmi és iparkamara kamara elnökét idézte ismét, aki szerint a gázáremelés kétharmadát a kereskedők a vásárlókra lesznek kénytelenek hárítani. Ennek kapcsán elmondta: a pékek máris 10-15 százalékos áremelést jelentettek be. A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy 2002 óta a vállalkozások számára mintegy 117 százalékával nőtt a gáz ára. A képviselő elutasította az államtitkár válaszát, amit a parlament kormánypárti többsége viszont megszavazott.

Hatezer fészekrakó, elmaradt budapesti fejlesztések

Csabai Lászlóné szocialista politikus a kormány Fészekrakó-programjáról kijelentette:a program azokat segíti, akik leginkább rászorulnak. Kiemelte a program két fontos elemét, az állami garanciavállalást a harminc év alatti fiatalok számára és a lakásépítési támogatás ötven százalékának felhasználási lehetőségét a 35 év alatti fiatalok számára használt lakás vásárlásánál. Véleménye szerint a program sikeres, mert állami kezességvállalással nyolc hónap alatt közel hatezren tudtak lakást vásárolni.

Kolber István tárcanélküli miniszter megjegyezte, hogy a négy elemből álló Fészekrakó-program valamennyi eleme a fiatalok otthonteremtését szolgálja. Az állami kezességvállalás esélyt teremtett arra, hogy gyorsabban jussanak a fiatalok lakáshoz – tette hozzá.

Pettkó András (MDF) felszólalásában Budapest állapotáról szólva többek között kiemelte, hogy elmaradt a budai alsó rakpart kiszélesítése, nem hosszabbították meg az egyes és a hármas villamos útvonalát, nem újult meg az északi összekötő vasúti híd. Kiemelte azt is, hogy az utóbbi tíz évben megtízszereződött a fővárosi allergiások száma.
Kóka János gazdasági miniszter úgy reagált minderre: „a jobboldali kormányok elképzelnek valamit, megálmodnak nagy fejlesztéseket, majd a baloldali kormányok meg is csinálják ezeket a fejlesztéseket”. Kiemelte többek között, hogy a főváros a kormánytól 4,1 milliárd forintot kapott útfelújításokra, emellett 32 kilométer kerékpárút épült.

Fodor: Az állam túlburjánzó, furcsa jelenség

Fodor Gábor (SZDSZ) annak a véleményének adott hangot, hogy az állam a XX. századi magyar történelemben mindig egy „túlburjánzó, furcsa jelenségként volt jelen”. Hozzátette: a liberálisok már régóta azt mondák, hogy kisebb és hatékonyabb államra van szükség. Megjegyezte, hogy mind a szocialista párt részéről, mind pedig az ellenzéki pártok részéről hasonló hangokat hall a kisebb állammal kapcsolatban. Fodor kijelentette: a liberális párt egyik legfontosabb állami feladatokat csökkentő javaslata a kisebb parlament létrehozása.

Szegényellenes lesz a szegénységellenes program

A luxusbaloldali Gyurcsány-kormány a napokban szegénységellenes programot hirdetett. A tetteik azonban éppen az ellenkező hatást váltják ki. A családtámogatási rendszer átalakításával például éppen a minimálbérből élők, az átlagos jövedelmű családok és a nagycsaládosok zsebéből vesznek ki pénzt – mondta Mátrai Márta hétfőn a parlamentben.

A képviselőnő kifejtette: a kormány elvette a 13. havi családi pótlékot, a 13. havi rendszeres gyermekvédelmi támogatást, az egy- és kétgyermekesektől a családi adókedvezményt. Lassan a hárommillió szegény országa leszünk, ugyanis ennyien kénytelenek megélni a minimálbér felét kitevő jövedelemből. Egymillió embernek a rezsi kifizetése után alig több mint 3000 forintja marad, a családok 38 százaléka nem tud új ruhát venni, 45 százalékuk pedig nem tud havonta 5000 forintot félretenni, és mintegy 600 ezer ember él olyan lakásban, ahol nincs vezetékes víz – tette hozzá a képviselő. Mire számíthatnak ezek a családok az elkövetkező hat hónapban? – kérdezte Mátrai Márta Göncz Kingától.

Gönz Kinga elmondta, hogy a családtámogatási rendszer átalakításának célja kifejezetten a szegénység felszámolása. Mint mondta, a kormány nem vesz el pénzt az emberektől, csak összevonja a forrásokat és újraosztja a pénzt.

Forrás: fideszfrakcio.hu, Világgazdaság, MTI